a magia naturalis nem más, mint a természettudományok bölcsője. a xii-xiii században az arab világból érkezett, és ezen felhalmozott tudás továbbgondolása, fejlesztése, az ismeretanyagok gyűjtése és rendszerezése.
a könyv megvételekor azt gondoltam, hogy milyen jókat fogok kuncogni azon, hogy a xv. században milyen barbár elképzelések voltak a tudományokkal kapcsolatban, vagy hogy azok az asszonyok, akik a [...]
amikor kezembe vettem ezt a könyvet nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. egy provokációs műfajt teremtett vele az író, amely talán a reality-book néven futhatna. a dolog lényege, hogy van egy arc [enki sándor... nálunk a userneve senki lenne... nem véletlenül], aki a legváratlanabb dolgok miatt ragad tollat, és jól megírja azt a címzetteknek mondandóját, [...]
igen, mint az kitűnt már nem egyszer gyakran járok könyvesboltba. még emlékszem milyen melegség járta át a szívemet, amikor a nyugati téren megnyílt a hatalmas könyvesbolt.
decemberben azonban számos könyvet kellett beszereznem, amit oly módon tettem, hogy a neten megkerestem a vásárolni valót, és egy cédulára felírva meglátogattam az intézményt, ahol ugye én lennék a vevő. [...]
a történelemben vannak személyek, akik kiérdemelték a nagy melléknevet. ennek oka nyilvánvalóan különböző, de abban nem lehet vita, hogy ezek az emberek valami olyan dolgot tettek [legyen az számunkra pozitív, vagy negatív megítélésű], amelyek hatásait nem csak abban a korban, amelyben éltek éreztették, hanem generációkon, évszázadokon keresztül, akár napjainkig is.
alexander mindenképpen ilyen kivételes egyéniség volt. [...]
hát vége a setinek… a novell team tagjaként és azon belül egyetlen magyarként 24 helyen végezve lezárult az első nagy össznépi grid projekt.
majdnem 6 éve kezdődött ez nálam, akkor csatlakoztam a seti@home projekthet. ez nem más, mint egy lenyűgöző méretű megmérettetés. nem is az a lényege, hogy a rádiójelek alapján majd jól megtaláljuk az [...]
úgy gondoltam, hogy ebben a könyvben majd jól megtudom a kedélyállapot-változások, a depresszió mibenlétét, meg úgy mindent, és azt, hogy ezt ki hogyan hidalta át. ennek ellenére nem találtam mást, mint azt, hogy az emberek elmondják saját nyomorúakat, ráadásul van aki nem tudja levetkőzni ripacsságát… az olvasó sajnálatára ácsingózni rendkívül visszatetsző számomra.
és mégis meglepődtem, [...]
a könyv címe mindenesetre sokat sejtet, azonban itt egy három napos előadássorozatban feszegeti feynman, hogy mi is a tudomány és közben persze elkalandoz erre-arra. ennek ellenére nehezen olvastam el a könyvet, mert nekem erőteljesebben kellett koncentrálnom egy-egy részre, sőt néha bele próbáltam gondolni, hogy ez vagy az angolul hogyan is hangozhatott…
mégis kiragadnék egy-két nekem tetsző [...]
a delfinek hangja nem egy biológia munka. bár szilárd leó valószínűleg minden további nélkül írhatott volna ilyen munkát is. emberünk egyszerűen zseni volt.
rajongásom iránta több éve tart, amelynek kiváltó oka egy esszé írása munkásságáról. emlékszem, ahogy ültem a szabó ervin könyvtárban és csak néztem a könyveket döbbenten, mivel magyarul nem sok könyv jelent [...]
többen értetlenül néznek rám, amikor megkérdezik, hogy mit olvasok, és én számos könyvet nevezek meg, mint éppen olvasott alkotás. régen magam sem hittem abban, hogy lehet úgy könyvet olvasni, hogy azzal párhuzamosan még egy [pláne több] könyv is forog a kezemben.
pedig így jártam. ennek több oka is van. az egyik az, hogy nagyon sokféle könyv [...]
már régóta dolgozom ezen, lopva az időt innen-onnan… nagy öröm volt utánna járni, hogy vajon hogyan halt meg akhilleusz…? a válasz a kérdésre természetesen az, hogy: nem tudjuk. hiszen nem voltunk ott… azonban mégis érdekes okfejtésre szeretnék meghívni bárkit, akinek van 10 perce…
régen szerettem volna egy könyvet írni technikai dolgokról, amikkel foglalkozom. azt szerettem volna, hogy a páros és páratlan lapok különböző színűek lennének. a páratlanok halványszürkék, a párosak pedig fehérek. a fehér színű oldalakon technikai mélységekben vájkálnék, bitszintről hoznám fel a rejtélyeket. a szürke színű oldalakon pedig az éppen az adott technikai kérdéshez kapcsolódó történetet mesélnék [...]
ismét dick. amikor kézhez vettem a könyvet és elolvastam a hátlapját, azon gondolkodtam, hogy hogyan lehet ilyen sablonos dolgot írni? de aztán barcelonába magammal vittem és rájöttem, hogy a könyv hátára csak a lényeget nem írták le.
így történt, hogy ahogy olvastam, a történet szépen kibomlott, mint egy vitorla, amelyet elengednek a tartókötelek, és [...]
ez a könyv narkósokról szól. ezen nincs mit szépíteni. de nem úgy szól róluk, ahogy azt mi gondoljuk. dick teljesen elmerít ebben a világban, érzem, amit éreznek, gondolom, amit gondolnak. magával ragad az egész hangulata. és persze ráhúzza erre azt a kedves sci-fi hangulatot, mint ahogy azt senki más nem tudja. egyszerűen, nem értem, hogyan [...]
gondolom, aki csak néha is ellátogat ide, már hányinger kerülgeti feynmantól. sajnos számukra nincs jó hírem… feynmanról szeretnék írni…
befejeztem ezt a könyvet egy hosszú, csendes délután. feküdtem, amikor az utolsó lapra értem, és becsuktam a könyvet… és elkezdtem bámulni a plafont és megjött a felismerés, az ezernyi gondolat elsöprő hulláma, amely egyszerre ordítani és hallgatni [...]
az, hogy ez a könyv ennyi ideig tartott, annak oka, hogy kizárólag a mellékhelységben olvastam, hiszen pár oldalas, nem összefüggő fejezeteket tartalmaz.
amikor kijöttem a megkönnyebbülést hozó helységből, honom alatt a könyvvel, a kollégák nagy bánatára 5 mondatban összefoglaltam a hallottakat, feldobva a labdát a világ nagy dolgainak firtatására.
ezt a könyvet nem célszerű egy slukkra [...]
Legfrissebb hozzászólások