január 11., 2011 – 14:03
3 / 19,588

Mostanában több helyen megfordultam, ahol nem szeretnének Microsoft Office licenceket fizetni és fontolgatják az átállást valamilyen olcsóbb/ingyenes irodai programcsomagra. Kicsit összefoglalnám a tapasztalataimat ezzel kapcsolatban, hátha valakit érdekel vagy ki tudja egészíteni, esetleg részt vett valamilyen nagyobb átállásban.

Természetesen én is nyílt dolgok elkötelezett híve vagyok vagy mi, de nem számítok azon cégek közé, akik a megélhetési szabad szoftver harcosok. Sajnos ezekkel a cégekkel nem egyszerű az élet, a professzionalizmustól messze állnak, azonban ezt jelenléttel és marketinggel ellensúlyozzák. Ez be is jön nekik, azonban hatalmas károkat okoznak, amelyeket az ügyfelek nehezen tudnak kiheverni és ezzel pozícióba hoznak egy három éves Microsoft beszerzést.

A legnagyobb probléma a dokumentumformátummal van. Persze lehet valami nyílt, meg nem annyira nyílt, azonban el kell fogadni, hogy jelenleg Magyarországon a defacto dokumentumformátumok a Microsoft Office alapformátumok. Lehet ez ellen politikailag fellépni, de ettől még a tény az tény. A Microsoft annak idején ezt remekül csinálta, le a kalappal.

Akik úgy akarnak egy céget vagy intézményt más programra átállítani, hogy ezt nem veszik figyelembe, azok kudarcra vannak ítélve. Nem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb az ügyfél, a munkavégzés és az adatok felhasználhatósága. Ez az elsődleges cél.

Alapvetően az irodai programcsomagot két nagy részre osztanám. Az egyik maga a szoftver, amellyel a feladatot végezzük. Azt kell mondjam, hogy nem igazán van szégyenkezni valója a LibreOffice-nak. Lehet, hogy elavult, lehet, hogy nem olyan szép, azonban a funkciók léteznek, használhatók és alapvetően működik a program. Jómagam is ezt használom és számos felhasználói tesztet végeztem ezzel kapcsolatban. Nem mellesleg nagyon sok helyen még Microsoft Office 2003 irodai szoftvercsomaggal dolgoznak.

A másik nagyon fontos részt a dokumentumkonverterek alkotják. Bármennyire is úgy érezzük, hogy a LibreOffice Writer odf, ods vagy odp formátumban dolgozik, be kell látnunk, hogy nem így van. Ezek a fájlformátumok ugyanolyan konverziók során kerülnek felhasználásra a programban, mint a doc vagy docx formátumok. Amíg az ODF formátumok megfelelően, addig pl. a doc, xls és ppt export import konverterek nem annyira működnek megfelelően. Ez részben a nagy formátumharc eredménye, részben a nem teljes implementáció.

A legtöbb elvérző projektet a defacto dokumentumformátumok megfelelő kezelésének hiánya okozza. Egy Microsoft Word-ben készített doc fájlt nem minden esetben sikerül teljes mértékben betölteni a LibreOffice-ba (doc import), majd azt úgy elmenteni a doc formátumba (doc export), hogy egy Microsoft Word-ben megnyitva a kívánt eredmény produkálja.

Azt hiszem ezzel el is jutottunk mondandóm végére. Jelenleg a LibreOffice fejlesztéseket a doc, docx, xls, xlsx, ppt, pptx formátumok megfelelő importjára és exportjára kell fordítani. Ez a kulcsa az átállásoknak és nem más. Jelenleg több ilyen problémán dolgozom, egyfajta közvetítőszerepet játszva a fejlesztők és az ügyfelek között:

Az Exchange öli meg a rock n’ roll-t. Ez így elsőre furcsán hangzik, de talán el tudom magyarázni. Ha valahol Exchange levelező rendszer van, akkor ahhoz kell egy Outlook kliens, ami azonban nem része az Exchange-nek, vagyis külön kell venni hozzá. Az Outlook kliens pedig a Microsoft Office része. Pontosabban lehet külön is kapni, de az árpolitika nem kedvez az Outlook vásárlásnak, ezért “olcsóbb” megvenni magát a teljes Microsoft Office csomagot. Ez a fajta árukapcsolás sok helyen mozdíthatatlanná teszi a munkaállomás oldali infrastruktúrát.

Egyéb tényezők. Ennél még több olyan tényező van, amikor nem lehetséges egy ingyenes irodai programcsomag bevezetése. Ilyenek a kötött alkalmazások, az Access használat, a nem dokumentált és bonyolult makrók. Ezek azonban sosem terjednek ki egy teljes cégre, sziget szerűen működnek. Ezen problémák megint visszavezethetők a megfelelő dokumentumkonverziókra. Ha egy szervezeten belül kell egy-két helyen MSO-t használni, akkor teljesen kompatibilisnek kell maradnunk vele.

Mi a megoldás? A Magyar állam, az EU és más cégek is erre fókuszálhatnának, az oktatási intézményekben lehetne ez feladat, hiszen a projekthez bárki csatlakozhat. Gondoljunk bele, a MOL, az OTP vagy más nagy cég összefogásával nem lehetne támogatni egy nagyobb magyar fejlesztőcsapatot, amely ezekre a problémákra fókuszálna? Nehéz elhinni, hogy ez nem lenne közös érdekük. Butaság azt gondolni, hogy egy MSO-t kell készíteni. Az MSO is tartalmaz rengeteg olyan dolgot, amelyre nincs szükség a mindennapi munkához.

A LibreOffice projekt remek lehetőség lehet az államigazgatás és a versenyszférának egyaránt. Itt lenne az ideje, hogy ráébredjenek erre. Nem mellesleg ez a magyar gazdaságot is élénkítené, mert a kiáramló licencdíjak helyett itthon munkaerőbe, programozókba diktálnánk a pénzt.

3 hozzászólás

  • január 12., 2011 — 1:50 | Permalink

    > Bármennyire is úgy érezzük, hogy a LibreOffice Writer odf, ods vagy odp formátumban dolgozik, be kell látnunk, hogy nem így van. Ezek a fájlformátumok ugyanolyan konverziók során kerülnek felhasználásra a programban, mint a doc vagy docx formátumok.

    egy kulonbseg azert van: az odf formatumon kivul az osszes tobbi egy ugynevezet “alien” flaggel van ellatva, ami azt jelenti, hogy a konverzio veszteseges. persze elvileg meg lehetne probalni vesztesegmentes doc export filtert irni, de pont a korabbi “nyilt-e a doc” bejegyzesednel Andras mar kifejtette, hogy ez nem tul egyszeru, hiszen szamos Office funkciot nem is lenne szerencses leimplementalni.

    persze tudom, a lenyeg az, hogy a felhasznalok azt erezzek, hogy a dolog nem vesztesegmentes, ez ezzel maximalisan egyet is ertek. :)

  • január 12., 2011 — 8:36 | Permalink

    Ez ugye azt jelenti, hogy csak az import veszteséges? Illetve, hogy csak annak kellene annak lennie. (Talán nem véletlen, hogy te is rtf exporttal foglalkoztál először.) Sajnos jelenleg sokkal több probléma van az exportokkal, mint az importokkal (legalábbis a doc esetében).

    Jó lenne tudni, hogy melyik konverzió milyen mértékű veszteséget okoz, egyrészt maga az export/import kód, másrészt az adott dokumentumnál. Tudom, hogy marketing szempontból nem olyan jó, ha betöltéskor ez látszik, de tisztább lenne a felhasználók szemszögéből is.

  • január 12., 2011 — 15:10 | Permalink

    az export is veszteseges, pl a Writerben ha at akarsz huzni egy szoveget akkor osszesen 5 lehetoseged van, mig a Word csak a sima es dupla athuzast tamogatja. ilyen kulonbsegek forditva is elofordulhatnak persze (csak arra nem tudok konkret peldat mondani). es ezek csak az elvi hatarok, az exporter is lehet hianyos, amikor csak ido/penz kerdese, hogy valaki megjavitsa, hogy ne legyen az.

    en azert foglalkoztam az exporttal, mert azt valasztottam. :) sajat magam tobbszor mentek odfbol LO-val rtfbe mint nyitok meg rtfet, igy ez jobban erdekelt.

    amugy ugy tudom, hogy az Oracle-nek vannak ilyen tablazatai, hogy az egyes filterek mit tamogatnak es mit nem, de ezek nem publikusak. mikor az rtf exporteremre megcsinaltak, azt elkertem: http://frugalware.org/~vmiklos/files/vmiklos01_rtf_status.ods

    ha naivak vagyunk meg az is elkepzelheto, hogy az office formatumok hasonlo tablazatat el lehetne kerni, hatha odaadjak. ;)

Hozzászólás

Az email címe soha nem jelenik meg máshol. A név és az emailcím megadása kötelező

*
*