de visszakérdeznék: lett valakinek valami baja abból, hogy a Novellnek ilyen szerződése van? Mert a szerződés megkötésekor mindenki ezt harsogta az OS táborban. Ami pedig történt, az az, hogy az MS rengeteg Linuxot értékesített az elmúlt 2 évben.

nem, nem volt precedens a “microsoft fenyegetettségre” és ennek oka az, hogy az MS nem mert még próbapert sem indítani az ügyben. Ez a lebegtetés viszont több céget visszakozásra késztetett Linux ügyben. Ezt orvosolandó került be ez a passzus az egyébként nem csak ezzel foglalkozó MS/Novell szerződésbe. Egyébként a Red Hat is ad ilyen szolgáltatást.

A garanciához nem kell a Micrsoft szerződés. (Red Hat-nak sincs), és olyan védelmek/licencek is szerepelnek, mint pl. az mp3 használata, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni…

A nagy szabadságban sokan elfelejtik, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani.

@k: Ezt kifejtenéd?
Illetve arra lennék kíváncsi, hogy szenvedett-e valaki valamilyen hátrányt amiatt, hogy olyan Linux disztrót használt, amelyet szállítója nem ad jogi garanciát. A Novell által biztosított garancia mennyire teljes körű, azaz biztosít-e ilyen védelmet a nem Microsoft-féle kockázatokra? Meddig tartható fenn ez az együttműködés a Microsofttal?

a jogi dolgokra még reagálnék: felelős multi nem tesz különbséget európai és amerikai jogrend között, ugyanis sosem tudhatja milyen útan jut el hozzá az egyik vagy a másik. ezt tapasztalatból mondom.

Egyrészt a felhasználók (a legtöbb esetben) csak használni szeretnék rendszerüket. Elvégezni a feladatokat, amelyeket el kell végezniük. De azt a leggyorsabban, a legegyszerűbben. Nyilván a megszokás ebben jó segítségükre lehet. Általában a felhasználók nem akarnak új dolgokat tanulni az informatikával kapcsolatban. Olyan dolgokat akarnak tanulni ami érdekli is őket. Egyszer megtanulták a kalapácsot használni és nem akarnak másik eszközt megismerni. Hiába lenne az számukra olcsóbb, vagy jobb kalapács. Ha egyáltalán jobb – nekik. Ha meg fizetni sem kell érte, akkor meg pláne nincsenek motiválva a váltásban.
Címkék: lokalizáció, dokumentáltság (saját nyelven), oktatás, ingyenes elérhetőség, esetleg kockábbaknak: közösség, fórumok
Ez utóbbiakat meg is magyarázom: Én még nem láttam olyan általános felhasználót, aki regisztrálni akart egy ubuntus, windowsos, suse-s listára bármiért is. Persze, akinek hobbija a számítástechnika, annak egészen más dolog.
Másik oldal a vállalati felhasználás. Ot ez eddigieket kiegészítve további dolgok jönnek a képbe:
felhasználhatóság: ezt én inkább úgy érteném, hogy mennyi minden használható out-of-box a termékben, és ez a halmaz mekkora metszetet nyújt a vállalat által használ szolgáltatásokkal.
Üzemeltetési dokumentáció, okatatás is fontos, de itt már lehet a nyelv akár angol is. Bár a másik vállalat ezzel szembe megy, így talán ezért – és csak ezért – érdemes követni.
A támogatás fontos, és tényleg garantált válaszidőkkel kell nyújtani.
A helyi képviselet – szerintem – kevésbé fontos, bár kétségtelen, hogy a vásárló számára jó érzés, hogy bemehet valahová, ahol felboríthatja az asztalt. A jogi biztonság kérdése szerintem Európában nem annyira égető mint a nagy vízen túl. Vagy ezt rosszul látom? Architektúra támogatás? Szóval ki az aki nem x86(-x64)?

mar azert sem, mert en nem beszeltem technikai megoldasrol sehol. ha a deb peldanal maradunk, a szoftvertelepitesre is van egy yast modul, ami integralva van a tobbi modullal, ellenben pl a synaptic nincs integralva semmivel. de ez csak egyetlen pelda, nem latom ertelmet egyetlen peldaba belebonyolodni.

a masodik mondatod pedig szinten ellentmond annak, hogy “a linux az linux”, hiszen ha egyes dolgok miatt erdemes valtani 2 disztro kozott, az mar eleve cafolja, hogy azok egyformak lennenek, tehat ezzel pont alatamasztod az en allaspontomat. (egyebkent en is valtottam 2szer is disztrot, mert ugy ereztem ez vagy az jobb mint amit epp hasznalok)

azt hiszem ez eleg jo iras kiindulasi alapnak, azonban ezzel az allitasoddal vitatkoznek:

“Először is ki kell jelentenünk, hogy a Linux az Linux. [...] Szerintem akkor is túlzásokba esek, ha 10%-os különbségekről beszélek. Ez azt jelenti, hogy nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy felhasználónak mindegy, hogy egy operációs rendszert megismerni kívánó embernek milyen Linuxszal találkozik.”

az ervelesed itt ugy tunik, mintha egymasra epulne, vagyis ha csupan 10% a kulonbseg 2 disztro kozott, akkor valojaban mindegy melyiket hasznalja a felhasznalo.

2 eszrevetelem lenne, egyreszt szerintem nem mindegy, hogy az a 10% kulonbseg mibol adodik. (nem tudom pontosan mondjuk a yast hany %-a a teljes opensuse szoftverosszessegnek, megis milyen sokan hivatkoznak ra pro es kontra.)
reszben ebbol kifolyolag, de a felhasznalok sokszinusegebol kifolyolag is, szerintem egyaltalan nem mindegy, melyik disztroval talalkozik eloszor egy felhasznalo, ugyanis nagyon kevesen probalnak ki tobb disztrot, mivel ugy gondoljak, hogy a linux az linux, ha az egyik nem tetszik, akkor nyilvan mind szar.

nem akarok idezetekkel dobalozni, hogy minden altalanositas veszelyes, de szerintem a linuxnak tobbek kozott pont a sokszinuseg az egyik nagy elonye – ha ezt egy fel mondattal mi magunk sutba vagjuk, akkor az egyik legfontosabb alaptetelt vagjuk sutba.

bocs, hogy ilyen hosszura sikerult

J

“de aptizmusban már csak olyanok hisznek, akik a szakmaiságtól messze kerültek”

ezt nem igazán értem…