november 5., 2008 – 21:42
23 / 1,774

Ez az írás sem olyan lesz, amivel mindenki egyetért, de talán nem is ez a célja. A történethez annyi hozzátartozik, hogy az egész gondolatmenet akkor fogalmazódott meg bennem, amikor Andrással a Sagrada Familiától a La Rambla-ig sétáltunk és beszélgettünk a hazai Linux helyzetéről.

A kérdés, ami felvetődött, egy ígéretes flamewar kezdete is lehetne, azonban a mi vérmérsékletünk ennél jóval alacsonyabb szinten van. Megpróbáltam logikus érveket találni egyik vagy másik disztribúció mellett, mígnem egy érvrendszer bontakozott ki bennem, amit aztán le is rajzoltam. (Most már látjátok, hogy miért születnek olyan lassan a bejegyzések, van amin heteket agyalok :).

linux full circle

Aztán elkezdtem másoknak beszélni erről a dologról, akik bátorítottak, hogy fejtsem ki, írjam meg… de ne tököljek vele annyit, mert úgyse lesz tökéletes az elmélet. ezt be is láttam, mert a végén mérni szeretném a mérhetetlent, de sebaj, kezdjünk neki…

Először is ki kell jelentenünk, hogy a Linux az Linux. A disztribúciók közötti különbség a disztribúció méretéhez képest elenyésző. Szerintem akkor is túlzásokba esek, ha 10%-os különbségekről beszélek. Ez azt jelenti, hogy nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy felhasználónak mindegy, hogy egy operációs rendszert megismerni kívánó embernek milyen Linuxszal találkozik. Természetesen az első benyomás szempontjából vannak jobb és rosszabb választások.

A fenti állítást az is alátámasztja, hogy a nálam állásinterjún megforduló emberek mindegyike azt mondta (ha nem használt SUSE-t), hogy x vagy y Linuxot használ, de 2 hét alatt a SUSE használatát is elsajátítja. Ezek az emberek vagy elkápráztatni akarnak földöntúli képességeikről, vagy igazat mondanak.

Ha mindez igaz, akkor a különbségeket a legritkább esetben az 5%-ban kell keresni (bár van, amikor igen), de aptizmusban már csak olyanok hisznek, akik a szakmaiságtól messze kerültek. Ezek az emberek bizonytalannál válnak egy parancssor másikra cserélésén, így velük foglalkozni nem érdemes, hiszen a penetrációt inkább gátolják, mint segítik.

A felhasználók másik nagy része olyan, mint én: nem ért igazából az operációs rendszer mélyében húzódó összefüggésekhez, azonban szereti belakni a rendszerét, esetleg meghatározott rutinfeladatokat végez, amihez nem kell mélyebb ismeret.

Az általános célú Linux-disztribúció alapvetőn két nagy felhasználási területen jelenik meg:

  • otthoni felhasználás (ingyenes)
  • üzleti felhasználás (szolgáltatásorientált)

A két csoport kielégítésének van természetesen egy nagyon nagy közös része. Ezek a részek valamennyire egymásra épülnek, ugyanakkor nem következik egyikből a másik.

  • Architektúratámogatás. Az adott disztribúció milyen architektúrákon támogatott. Erre van egy remek összefoglaló táblázat. Itt figyelembe kell venni azonban, hogy a támogatott architektúra valóban mennyire támogatott, lehet-e kötni rá támogatási szerződést stb. nem elegendő tehát kiadni egy adott architektúrára valamit, ehhez hozzáadott értéket is biztosítani kell.
  • Fejlesztés. A disztribúció készítője fejlessze az operációs rendszert, és tevékenysége ne merüljön ki az összecsomagolásból. Legyen saját elképzelése a saját disztribúcióról, és törekedjen a független komponensek integrációján. Így nem árt, ha a mind a kernelben, mind a grafikus környezetekben, mind pedig egy-egy fő programban valamely közreműködést fel tud mutatni, illetve dicséretes teljesen saját fejlesztéseket is a közösségnek adnia. Ennek hiányában kevésbé lehet bízni, hogy egy integrált rendszert, innovatív megoldást kap a felhasználó.
  • Felhasználhatóság. A disztribúció rendelkezzen, mind kiszolgáló, mind munkaállomás környezetek ellátására alkalmas csomagkészlettel, széles körű szoftvertámogatással. Erről valamennyire a csomagszám adhat áttekintést, bár ez csak egy közelítésre alkalmas mérőszám.
  • Lokalizáció. Az adott disztribúció legyen megfelelően lokalizálva magyar nyelvre, amelynek szintjei a következők: telepítő, grafikus környezet(ek), súgó, integrált helyesírás-ellenőrzés, telepítő készleten található programok, telepítési forrásokban található programok.
  • Dokumentáció. Legyen elérhető, magyar nyelvű felhasználói és adminisztrátori dokumentáció.
  • Oktatás. Legyen elérhető disztribúcióval kapcsolatos oktatás. Itt oktatás alatt nem csupán a tanfolyamokat értem, hanem sokkal szélesebb körű oktatási támogatást. Ehhez a következőkre van szükség: tankönyv, segédlet, fóliák, vizsgák és minősítés. Azt hiszem így teljes a kör, az Érettségi Linux minősítés csak hab a tortán. A teljes körnek az a lényege, hogy ha valaki elkezd tanulni valamit magától, az iskolában vagy bárhol, akkor legyen továbblépési lehetőség, el lehessen jutni vele az otthoni Linuxból egészen a nagyvállalati rendszerekig ugyanazt a disztribúciót használva. A megszerezhető minősítések pedig nemzetközileg elfogadottak legyenek.
  • Ingyenes verzió. Ez legalább olyan fontos, mint a nagyvállalati verzió. Meg kell hagyni a választás lehetőséget az otthoni felhasználóknak, kisvállalkozásoknak stb. Az ingyenes verziónak kell lennie, ugyanakkor kötődnie kell a nagyvállalati verzióhoz, a kettőnek nem szabad élesen elszakadnia egymástól.
  • Nyíltság. A disztribúció legyen nyílt. A nyíltság azonban ne a benne lévő komponensekre korlátozódjon, hanem magára a disztribúcióra. Vagyis bárki képes legyen előállítani a disztribúciót a közösségi rendszereket, akár a levelező listákat is, szóval minden. Erre a nagyon fontos momentumra még anno vmiklós hívta fel a figyelmemet, és maximálisan igaza volt.
  • Elterjedtség. Legyen nagy felhasználói bázis. A nagy itt azt hiszem szubjektív, de talán az 1 millió felhasználó, már emberi léptékű. Ennek első hallásra sok értelme nincsen, azonban ez egyfajta garancia arra, hogy nem vagyok egyedül, és a disztribúció él.
  • Közösség. A közösség pont olyan fontos az ingyenes verzióhoz, mint a támogatás, illetve a helyi iroda a nagyvállalati megoldásokhoz
  • Vonzerő. Ez nem más, mint a közösségi marketing, tehát van valami, ami az ingyenes verzió felé tudja csábítani a felhasználókat és növelni tudja a felhasználói bázist. Ennek olyan egyszerű mérőeszközei lehetnek, mint a weboldal, közösségi szolgáltatások, elterjedtség stb.
  • Nagyvállalati verzió. Itt talán sokan felkapják a fejüket. Ettől függetlenül fontosnak tartom, hogy egy ingyenes használt, megismert, megszeretett rendszernek legyen olyan változata, ami később a munkahelyeken, kritikus környezetekben is megállja a helyét. Ezzel tulajdonképpen egy teljes életciklus alakulhat ki az otthoni felhasználástól a támogatott nagyvállalati rendszerig. Mindenkinek igaza van, hogy ezek lehetnek külön disztribúciók, ahogy ezt a fentiekben fejtegettem is, azonban ez egy teljes elkötelezettséget mutat. Kicsit ide sorolnám az OEM-eket is.
  • Támogatás. A támogatás szintén több rétegű dolog. Egyrészt vásárolható legyen támogatás az adott disztribúcióhoz, amelyen belül biztosítsanak benne rendelkezésre állásokat
  • Tanúsítványok. Ez szintén nagyvállalati verzióhoz köthető. A hardver és az operációs rendszer, illetve a rajtuk futó alkalmazások általában több gyártóhoz köthetők. Ha valaki garanciákat szeretne arra, hogy ezek megfelelően működnek együtt a cégek közötti tanúsítványokra van szükség. Gondoljunk itt egy DELL kiszolgálóra, egy EMC strorage-ra, rajta egy Linux operációs rendszerre és azon egy Oracle adatbázisra. A mutogatások elkerülése végett célszerű, ha ez konfiguráció a gyártók által elismert tanúsításokon esik át. Azt nem kell hinni, hogy ettől nem lehet probléma, azonban a megoldás nagyobb eséllyel érkezhet, még ha erre vannak is ellenpéldák.
  • Helyi képviselet. Ez a nagyvállalati verzióhoz köthető momentum. Sok helyen nem elégednek meg azzal, hogy van egy cég a világon aki az általuk használt disztribúciót támogatja. Nagyobb biztonságot jelent a létező iroda, a létező munkatársak, a helyi garancia és számonkérhetőség.
  • Jogi biztonság. Azt hiszem ez az egyik legérzékenyebb téma, sőt sokan értetlenkedve fogadják, hogy ez mennyire reális. Ezeknek az embereknek a figyelmébe ajánlok kis vizsgálódást az amerikai jogrendszerben, illetve az elmúlt idők pereit is.
    A legnagyobb kérdés az, hogy vajon milyen jogi probléma merülhet fel egyáltalán a Linuxszal kapcsolatban. Valóban vannak IP problémák? Lehet, hogy semmi nincs az egész mögött, de a lehet a legtöbb, illetve legnagyobb cégeknek nem feltétlenül elegendő. Ott egy ilyen kockázat lehetősége elriaszthatja a bevezetést. A Microsoftnak nyilván ez is volt a célja ezzel.
    A másik és sokak által elfelejtett probléma az a jogvédelem alá eső formátumok, mint az mpeg-2 vagy az mp3, de ide tartozhatnak fontkészletek stb. Erre a legtöbben egyáltalán nem gondolnak, mert természetes, hogy van és funkcióvesztés, ha nincs, azonban ezeket célszerű óvatosan kezelni. Az otthoni felhasználás ilyenkor egy vállrándítással megoldható, azonban aki nagyvállalati terjesztésben gondolkodik, azoknak előbb vagy utóbb rendbe kell tenni ezeket a jogi kérdéseket.

Természetesen ezeket egyből kivetítettem a SUSE disztribúcióra, mivel azt ismerem a legjobban… talán az egyetlen, amelyiket ismerem. Ha emlékezetem nem csal SUSÉ-n kívül csak UHU-t és Frugalware-t telepítettem.

Nagyon érdekelne mások véleménye erről az általam kialakított viszonyrendszerről, illetve, jó lenne, ha ebből valami általános és elfogadható születne, nem azért, hogy lássuk melyik jobb, hanem, hogy az adott disztribúció milyen célokat tűz ki és annak eléréséhez milyen teendők állnak, esetleg a célközönség jobban megfogalmazható lenne.

SUSE mérőszámok

1:architektúratámogatás 2:fejlesztés 3:felhasználhatóság 4:lokalizáció 5:dokumentáltság 6: oktatás 7: nyíltság 8:elterjedtség 9:közösség 10:vonzerő 11:támogatás 12:tanúsítványok 13:helyi képviselet 14:jogi biztonság

cimkék

23 hozzászólás

  • Kristof
    december 1., 2008 — 9:12 | Permalink

    - a disztrok kozti kulonbseg elenyeszo, de az az 5% is roppant bosszanto tud lenni ha folyamatosan keresztbetesz [a power usernek]
    - a szempontrendszer hasznos kozelites de talan a szamomra legfontosabb szempontot nem talalom: legyen friss, naprakesz

  • Kristof
    december 1., 2008 — 9:54 | Permalink

    ja es ha ennyire bennevagy a distro temaban akkor miert nem szansz ra par orat hogy felcsapjal par kulonbozo disztrot? Szerintem ~2 ora alatt is lehet egy gyors elso benyomast szerezni de kivulrol mokasnak tunik hogy ekkora energiat fektetsz a helyzet felmeresebe de semmilyen gyakorlati tapasztalatot nem szerzel a teren..

  • december 1., 2008 — 10:04 | Permalink

    @kristof: * a power user nem célközönség, ha megnézed a felhasználók számát a világban, rájuk nem lehet támaszkodni, ezek döntési mechanizmusa sokkal komplexebb.
    * a friss vajon mit lehet.. minden trunkből jöjjön? a legszebb feladata a disztribúciónak meghatározni a friss és a stabil közötti vékony határt és a megfelelő oldalra állni.
    * a legnagyobb őrültség lenne pár óra alatt ítéletet mondani egy disztróról. A szempontrendszer ehhez túl komplex és a suséról én is csak több év után merek valamit is mondani. Ez a viszonyrendszer, véleményem szerint egy önvizsgálatra ad lehetőséget és nem ítélethozatalra vagy egymásna kfeszülésre. Az elhamarkodott összevetések ártanak a legtöbbet a Linuxnak.

  • Kristof
    december 1., 2008 — 10:38 | Permalink

    - egyetertek, a poweruser nem celkozonseg, en se erre terveznek disztrot (viszont az vagyok)
    - ha X stuff fejlesztoi X-et stabilnak nyilvanitjak akkor az egy jo kiindulasi pont, (ha a disztro sajat szakallara nem patcheli szejjel utana a releaset)
    - iteletet mondani orultseg lenne par ora utan, elso benyomast szerezni viszont kivalo
    - kb egy honap hasznalat napi 9-10 oraban boven elegendo ahhoz hogy kimerito velemenyt mondjal egy disztrorol, a ket ev nonszensz
    - miert artana a linuxnak barmilyen osszevetes?!

  • december 1., 2008 — 10:47 | Permalink

    * ha megfigyeled a patch azért készül, hogy integrálódjon a disztribúcióba, mivel önmagában a fejlesztő nem is gondolkodik abban, hogy ez valami nagyobb egység része legyen (nyilván elsődlegesen nem ez a dolga, de valahol mégis egy felelős hozzáállás lenne).
    * első benyomást lehet szerezni, az azonban ebbe a viszonyrendszerbe nem fér bele, azt meghagyom az “informatikai kiskegyed” jellegű orgánumoknak
    * a két évvel kapcsolatban olvass újra, nem ezt mondtam
    * a nem megfelelő összevetés árt a Linuxnak

  • saga
    december 1., 2008 — 11:21 | Permalink

    Kérdésem: SLES vonalon van magyar nyelvű dokumentáció? Merthogy openSUSE téren jó ideje megszűnt. Sajnos.

  • december 1., 2008 — 11:26 | Permalink

    @saga: nagyon jó a kérdés! de most nem válaszolnék rá, mert egy kis meglepetéssel készülök… kis türelmet kérek.

  • msandor
    december 1., 2008 — 20:04 | Permalink

    nagyon szép írás, gratula hozzá!

    “de aptizmusban már csak olyanok hisznek, akik a szakmaiságtól messze kerültek”

    ezt nem igazán értem…

  • december 1., 2008 — 20:24 | Permalink

    az “aptizmust” kifejezést azokra használom, akik úgy különböztetnek meg disztribúciókat, hogy apt-t lehet-e használni rajta vagy nem…

  • december 2., 2008 — 0:32 | Permalink

    szia

    azt hiszem ez eleg jo iras kiindulasi alapnak, azonban ezzel az allitasoddal vitatkoznek:

    “Először is ki kell jelentenünk, hogy a Linux az Linux. [...] Szerintem akkor is túlzásokba esek, ha 10%-os különbségekről beszélek. Ez azt jelenti, hogy nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy felhasználónak mindegy, hogy egy operációs rendszert megismerni kívánó embernek milyen Linuxszal találkozik.”

    az ervelesed itt ugy tunik, mintha egymasra epulne, vagyis ha csupan 10% a kulonbseg 2 disztro kozott, akkor valojaban mindegy melyiket hasznalja a felhasznalo.

    2 eszrevetelem lenne, egyreszt szerintem nem mindegy, hogy az a 10% kulonbseg mibol adodik. (nem tudom pontosan mondjuk a yast hany %-a a teljes opensuse szoftverosszessegnek, megis milyen sokan hivatkoznak ra pro es kontra.)
    reszben ebbol kifolyolag, de a felhasznalok sokszinusegebol kifolyolag is, szerintem egyaltalan nem mindegy, melyik disztroval talalkozik eloszor egy felhasznalo, ugyanis nagyon kevesen probalnak ki tobb disztrot, mivel ugy gondoljak, hogy a linux az linux, ha az egyik nem tetszik, akkor nyilvan mind szar.

    nem akarok idezetekkel dobalozni, hogy minden altalanositas veszelyes, de szerintem a linuxnak tobbek kozott pont a sokszinuseg az egyik nagy elonye – ha ezt egy fel mondattal mi magunk sutba vagjuk, akkor az egyik legfontosabb alaptetelt vagjuk sutba.

    bocs, hogy ilyen hosszura sikerult

    J

  • december 4., 2008 — 0:20 | Permalink

    Jó írás! Kicsit tisztább fejjel tartalmasabbat is mondok, de legalább megtudtam, h “debista” vagyok apt már van RPMhez is:) vagy ezt csak az állásinterjú után kellett volna?:)
    @gi_joe: szerintem funkcionalitásra és kezelhetőségre gondolt, amit a disztribúció maga fejlesztett hozzá, nem a technikai megoldásra, a átlag felhasználót az nem érdekli – kevésbé vagy ritkán. Pl ismerős csak azért cserélt X disztróról Y-ra, mert Y azt ígérte a, h a WinMo PDA csak egy csatlakoztatás és már megy is…

  • december 5., 2008 — 19:44 | Permalink

    kobra: nem teljesen ertem mit akartal mondani=)

    mar azert sem, mert en nem beszeltem technikai megoldasrol sehol. ha a deb peldanal maradunk, a szoftvertelepitesre is van egy yast modul, ami integralva van a tobbi modullal, ellenben pl a synaptic nincs integralva semmivel. de ez csak egyetlen pelda, nem latom ertelmet egyetlen peldaba belebonyolodni.

    a masodik mondatod pedig szinten ellentmond annak, hogy “a linux az linux”, hiszen ha egyes dolgok miatt erdemes valtani 2 disztro kozott, az mar eleve cafolja, hogy azok egyformak lennenek, tehat ezzel pont alatamasztod az en allaspontomat. (egyebkent en is valtottam 2szer is disztrot, mert ugy ereztem ez vagy az jobb mint amit epp hasznalok)

  • január 2., 2009 — 10:09 | Permalink

    Sziasztok!
    Remélem a felsorolás nem preferenciát jelöl. Mert tegye fel a kezét az, aki x86, x86-x64-től eltérő rendszeren Linuxozik. Persze, tudom vannak nagyobb vállalatok, de nyilván nekik találták ki a „számítástechnikai felhőket”…
    Én nem így osztanám fel a csoportokat, hanem:
    * Linux felhasználói oldalról
    * Linux üzemeltetési oldalról

    Egyrészt a felhasználók (a legtöbb esetben) csak használni szeretnék rendszerüket. Elvégezni a feladatokat, amelyeket el kell végezniük. De azt a leggyorsabban, a legegyszerűbben. Nyilván a megszokás ebben jó segítségükre lehet. Általában a felhasználók nem akarnak új dolgokat tanulni az informatikával kapcsolatban. Olyan dolgokat akarnak tanulni ami érdekli is őket. Egyszer megtanulták a kalapácsot használni és nem akarnak másik eszközt megismerni. Hiába lenne az számukra olcsóbb, vagy jobb kalapács. Ha egyáltalán jobb – nekik. Ha meg fizetni sem kell érte, akkor meg pláne nincsenek motiválva a váltásban.
    Címkék: lokalizáció, dokumentáltság (saját nyelven), oktatás, ingyenes elérhetőség, esetleg kockábbaknak: közösség, fórumok
    Ez utóbbiakat meg is magyarázom: Én még nem láttam olyan általános felhasználót, aki regisztrálni akart egy ubuntus, windowsos, suse-s listára bármiért is. Persze, akinek hobbija a számítástechnika, annak egészen más dolog.
    Másik oldal a vállalati felhasználás. Ot ez eddigieket kiegészítve további dolgok jönnek a képbe:
    felhasználhatóság: ezt én inkább úgy érteném, hogy mennyi minden használható out-of-box a termékben, és ez a halmaz mekkora metszetet nyújt a vállalat által használ szolgáltatásokkal.
    Üzemeltetési dokumentáció, okatatás is fontos, de itt már lehet a nyelv akár angol is. Bár a másik vállalat ezzel szembe megy, így talán ezért – és csak ezért – érdemes követni.
    A támogatás fontos, és tényleg garantált válaszidőkkel kell nyújtani.
    A helyi képviselet – szerintem – kevésbé fontos, bár kétségtelen, hogy a vásárló számára jó érzés, hogy bemehet valahová, ahol felboríthatja az asztalt. A jogi biztonság kérdése szerintem Európában nem annyira égető mint a nagy vízen túl. Vagy ezt rosszul látom? Architektúra támogatás? Szóval ki az aki nem x86(-x64)?

  • január 5., 2009 — 9:57 | Permalink

    @kami: ez a tipikus nyílt forráskódú hozzáállás. Ha nem lenne rá igény, akkor nem jelenne meg annyi platformon. Szerinted kidobná egy profitorientált cég az ablakon a zSeries-re történő fejlesztés költségeit, ha nem jönne be? Fejleszteni POS terminálokra… stb. stb. valószínű nem itt kell megkérdezned, hogy ki mit használ, mert otthon senkinek nincs a fentiek közül egyik sem. Ez nem egy jó merítés, ahogy a HUP sem az…

  • január 5., 2009 — 10:50 | Permalink

    Abban igazad van, hogy ez itt nem jó mintavételi hely, abban is, hogy nyilván erre is van igény. És nyilván én leginkább az OS felől közelítem meg a dolgot.
    Csak azt akartam jelezni, hogy kevesebb rá az igény – úgy gondolom. Persze a te évrendszered mentén egy Gentoo vagy egy Debian jobb választás, mert vagy 2x annyi architektúrán van jelen.
    De persze igen, a megadott esetben a SUSE !IS! lehet jó választás…

  • január 5., 2009 — 11:02 | Permalink

    @kami: az én érvrendszerem mentén az architektúra csak egyetlen a 14 mérési faktorból

    a jogi dolgokra még reagálnék: felelős multi nem tesz különbséget európai és amerikai jogrend között, ugyanis sosem tudhatja milyen útan jut el hozzá az egyik vagy a másik. ezt tapasztalatból mondom.

  • január 5., 2009 — 14:35 | Permalink

    “a jogi dolgokra még reagálnék: felelős multi nem tesz különbséget európai és amerikai jogrend között, ugyanis sosem tudhatja milyen útan jut el hozzá az egyik vagy a másik. ezt tapasztalatból mondom.”

    @k: Ezt kifejtenéd?
    Illetve arra lennék kíváncsi, hogy szenvedett-e valaki valamilyen hátrányt amiatt, hogy olyan Linux disztrót használt, amelyet szállítója nem ad jogi garanciát. A Novell által biztosított garancia mennyire teljes körű, azaz biztosít-e ilyen védelmet a nem Microsoft-féle kockázatokra? Meddig tartható fenn ez az együttműködés a Microsofttal?

  • január 5., 2009 — 15:57 | Permalink

    @kami: kifejteném, de ennél jobban nem tudom. a kockázat és a valódi veszély bizonyos nagyságrendek felett egy és ugyanaz.

    nem, nem volt precedens a “microsoft fenyegetettségre” és ennek oka az, hogy az MS nem mert még próbapert sem indítani az ügyben. Ez a lebegtetés viszont több céget visszakozásra késztetett Linux ügyben. Ezt orvosolandó került be ez a passzus az egyébként nem csak ezzel foglalkozó MS/Novell szerződésbe. Egyébként a Red Hat is ad ilyen szolgáltatást.

    A garanciához nem kell a Micrsoft szerződés. (Red Hat-nak sincs), és olyan védelmek/licencek is szerepelnek, mint pl. az mp3 használata, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni…

    A nagy szabadságban sokan elfelejtik, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani.

  • január 6., 2009 — 10:55 | Permalink

    Ez egy szolgáltatás vagy védelmi pénz?

  • január 6., 2009 — 11:03 | Permalink

    @kami: nem értem ez értetlenséged… sajnos ez a stílus, nem nyeri el a tetszésemet. de mivel az árlistában nincs ilyen, ezért ez egy hozzáadott érték.

    de visszakérdeznék: lett valakinek valami baja abból, hogy a Novellnek ilyen szerződése van? Mert a szerződés megkötésekor mindenki ezt harsogta az OS táborban. Ami pedig történt, az az, hogy az MS rengeteg Linuxot értékesített az elmúlt 2 évben.

  • január 6., 2009 — 11:31 | Permalink

    Ne érts félre, én nem ítélem el a Novellt ezért a szerződésért — pláne amíg az együttműködés ezáltal növelhető a rendszerek közt, de úgy gondolom a Novell részéről nem helyes kiemelni ennek a védelemnek a tényét, pláne addig, amíg ennek semmi tényszerű alapja nincsen. Nem csoda, hogy a RedHat is előállt hasonló konstrukcióval, lényegi kiadások nélkül. Elvégre vállalati jogászokat így is, úgy is foglalkoztatni kell.
    Engem ez a történet emlékeztet arra a népmesére, amelyben – most – a Microsoft ( valójában Novell-lel közösen) farkast kiáltanak, noha:
    a) nem biztos, hogy van farkas
    b) a farkas lehet, hogy csak egy kis nyuszi
    Természetesen marketing szempontból a Microsoft ezt is jól nyomja, bizonytalanságot generál, azaz a saját táborát erősíti, és ez egy petákjába sem kerül.
    Egyébként ez nem értetlenség, hanem kíváncsiság, mert tényleg érdekel a háttér, minden érintett részéről. Nyilván neked erre nagyobb rálátásod van. A stílusommal, hogy mi bajod, meg rejtély számomra, szerintem nem írtam semmi felvállalhatatlant.

  • január 6., 2009 — 16:56 | Permalink

    iktattuk a véleményedet, köszönjük.
    hidd el, eltudom választani a jószándékú intelligens kérdésfeltétel és trollozós hangfelütéstől. mivel a hozzászólások ugyanabban a spirálban mozognak, nem nagyon szeretném többször ugyanazt megválaszolni. sajnos ugyanabban a téveszmékben mozogsz, amelyeket többször megcáfoltam, de 2009-től már nem szeretnék ilyesmivel foglalkozni. Ha valóban érdekelne a háttér, akkor az elmúlt két év terméséből szemezgethettél volna a témában, amik választ adnak ezekre a kérdésekre.

  • január 6., 2009 — 19:22 | Permalink

    Köszönöm én is. Különböző vélemény, mint téveszme?
    Mindenesetre a téma továbbra is érdekel, és olvasni is fogom a blogodat, mint ahogy azt eddig is tettem az elmúlt 2 évben.

Hozzászólás

Az email címe soha nem jelenik meg máshol. A név és az emailcím megadása kötelező

*
*