Számomra ez volt az egyik legérdekesebb téma a Summiton. Nem olyan formában, hogy erre vártam nagyon, hanem ott lett érdekes. Ez egész ott kezdődött, hogy az elutazásom előtt, kaptam egy levelet, hogy szóvivői tanfolyam indul a Firefox Summiton és akit érdekel, az meghallgathatja.
Igazából nem tudom, hogy miért, de jelentkeztem. Mikor Whistlerbe értem, kaptam egy kérdéssort magammal kapcsolatban, amelyben ki kellett fejtenem, hogy miért tartom magamat jó szóvivőnek. Pfff, nem tartom magamat annak, csak érdekel, de azért írtam valamit. Ezt követően volt egy előadás, amelyre el kellett mennem, amely a Mozilla marketing és pr tevékenységéről szólt.
Na a meglepetés innen kezdődött. A marketing előadás már abból a szempontból is érdekes volt, hogy a legnagyobb létszámú előadógárda tartotta. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy nem kis csapatról van szó. tevékenységük rendkívül szerteágazó. Onnan kezdve, hogy kitalálták a Download Day nevű dolgot, amely egyértelműen nem egy rekordkísérlet volt, hanem egy marketingkampány, egészen az arculattervekig és a közösségi rendezvényekig.
Valóban körültekintően dolgoznak és nagy méretekben gondolkoznak. Ezekbe a munkákba pedig a közösséget is bevonják, hiszen számtalan arculat- és logótervező pályázatot hirdettek már meg korábban is. Természetesen vannak itt is bakik. Az előadáson megkérdezte valaki, hogy nem gondoltak még arra, hogy szorosabban együtt dolgozzanak azokkal a fejlesztőkkel, akik a felhasználói felületeken és egyéb vizuális megjelenéseken dolgoznak. A válasz erre egyértelmű igen volt, majd a kérdező hölgy elmondta, hogy akkor jó, mert ő pont a fejlesztési részlegen ezzel foglalkozik és jó lenne, ha megkeresnék :)
Azonban nem mondhatjuk, hogy a marketing és pr pedig olyan rosszul működik, hiszen nemrég egy benzinkútnál, ahol Firefox 3 pólóban tértem be, a kutas lelkendezve fogadott… tehát valami azért már megmozdult. Bevallásuk szerint nem értik ennek igazi okát, nem értik, hogy lehet olyan sikeres a böngésző olyan országokban, ahol igazából nincsenek jelen. Megdöbbenve tapasztalták, hogy Európában milyen erős felhasználó tábor alakult ki és növekedett nagyon gyorsan. Rájöttek, hogy új stratégiákat kell kidolgozni a Firefox marketingjével kapcsolatban olyan országokban, ahol 40-50%-os részesedést sikerült elérniük. Távlati terveikben akár új irodák megnyitása is szerepelhet. Sajnos itt nem emelték ki hazánkat, pedig egyik reggel véletlenül (tudtomon kívül) John Lilly ült le mellém reggelizni és neki lelkendeztem a Firefox otthoni részesedéséről, de hamarosan már a Novell konzultációról beszélgettünk, mert az jobban érdekelte… az ezt követő egyik plenáris ülésen döbbentem rá, hogy kivel is üldögélt mellettem aznap reggel. (Egyik délben, pedig magyar beszédet hallva Gál András ült le mellénk, aki a TraceMonkey fejlesztésén dolgozik a kaliforniai egyetemen.)
A pr előadás szintén nagyon érdekes volt. Két külső előadó elemezte szanaszét az amerikai médiát, a megjelenő médiumoktól kezdve, az újságírókon át, a médiaszereplőkig. Nagyon jól összefoglalták egy órában, hogy hogyan működik az egész és hol mi a Mozilla helye.
Ezt követően azokat akik korábban jelentkeztek, azoknak kis csoportos foglalkozás volt. Én éppen a Mozilla pr vezetőjének csoportjába kerültem, ahol négyen voltunk. A feladat az volt, hogy egy 10-15 perces riportot kellett adni. Kaptunk egy lapot, ahol fel volt sorolva jó néhány témakör és mindegyiknél volt 3 tény vagy üzenet. A cél az volt, hogy ezek az üzenetek elhangozzanak, függetlenül attól, hogy az újságíró hogyan közelít a kérdéshez, mennyire erőszakos vagy negatív. Amikor elmondták a feladatot, akkor úgy gondoltam, hogy én ezt akkor most abba is hagyom, de úgy hozta a szerencse, hogy éppen a negyedik sorszámot kaptam, így végig hallgattam az előző három emberkét, akiknek utána el is mondták, hogy mi volt jó és mi volt rossz (olyan 25 pontban), hányszor őőőőőztek, hányszor nem néztek a kamerába (igen, felvették), nem mosolyogtak, nem megfelelően vagy nem úgy adták át az üzenetet, ahogy kellett, átvettek negatív szavakat az újságírótól és hagyták magukat csőbe húzni.
Amikorra én következtem, már láttam minden rosszat, amit elkövethetnek egy szóvivő ellen és mivel az elmúlt pár évben nem kevés Novell marketing anyaggal találkoztam, meglepődve tapasztaltam, hogy folyékonyon tudok angolul marketing üzenetet átadni. Ezzel a sok szerencsével elég jó minősítést kaptam, jól szereltem a kérdezőt és képes voltam az üzeneteket elmondani (volt amit kétszer is). természetesen elmondtam az ottaniaknak, hogy azért ez itthon nem így van. Sőt! Az újságíró általában elküldi a cikket átnézésre, mielőtt megjelenik, de a franciáknál ez sértés lenne (gondolom más is a szakmai színvonal).
Összességében jó önismereti vizsga volt ez. Magam is meglepődőm, hogy lehetetlen helyzetekben, nagy stressz alatt csak megtörténnek azok a dolgok, amelyekről alapértelmezésben úgy gondolom, hogy alkalmatlan vagyok rá.
A Mozillának létkérdés a jó pr és marketing. Az üzleti modell egyszerű. Minél többen használják a Firefox böngészőt, annál többen fogják használni a Goggle keresőjét. Ezért cserébe pedig több tíz millió dollárt kap az alapítvány a Googletől. Ahogy nő a piaci részesedés ez a szám egyre növekszik. Ezért fontos a korábban említett stratégiaváltás az olyan országokban, ahol a részesedés már 50%-on jár. Ezeken a helyeken megdől a lélektani határ és új koncepción kell dolgozni. Ez az időszak következik hamarosan.



5 hozzászólás
OMG, firefox3 polo. emlekszel a szabad szoftver estes eloadasom elejere? :)
emlékszem :)
de két hét Kanada után mentem Ausztriába és kellett valami tiszta ruha :) Másrészt semmi bajom az ilyen marketinggel… még ismerkedni is jó :)
My Kálmán!
“…elmondtam az ottaniaknak, hogy azért ez itthon nem így van. Sőt! Az újságíró általában elküldi a cikket átnézésre, mielőtt megjelenik, de a franciáknál ez sértés lenne (gondolom más is a szakmai színvonal).”
Nem érzem, hogy védenem kellene a mundér becsületét, merthogy valóban vegyes a szinvonal. Ám erről nem feltétlen az újságírók tehetnek. Sőt, azt gondolom, hogy ők tehetnek erről a legkevésbé, de ezt majd egy sör mellett.
A francia, vagy úgy en bloc az egész nyugati sajtóetika szerintem semmivel nincs magasabb polcon, mint a magyar.
Egyszer lehoztam egy neves angol gazdasági napilap cikkét. Másnap cseneg a telefonom, a cikkben negatív kontextusban megjelenő szoftvercég hazai képviseletének marketingvezetője hív: helyreigazítás-ügyileg. Mondom neki, ha a neves angol lap helyreigazít, akkor természetesen. Ö: ez így nem jelenhetett meg a neves lapban, hiszen az az ő cégének barátja. Úgy mondta, hogy a lap cégbarát (a cég helyére a cégnév illesztendő).
A különbség annyi a két világ kultúrája, etikája között az, hogy itt a multik sokkal pofátlanabbak a pénzükért.
gjoe: Amikor leírtam a sorokat, egyből eszembe jutottál, hogy erre biztos reagálni fogsz:) és nem csalódtam! Ennek örülök. Nehéz párhuzamokat vonni ez tény. Sajnos nekem nagyon sok negatív tapasztalatom van a magyar médiával kapcsolatban.
Nem tudom, hogy a Novell például mennyire erőltet egy cikket vagy nem, de azt tudom, hogy a hozzám átnézésre kerülő írások, olyan technikai tévedésekkel vannak tele, amelyek botrányosak. Valóban, tőled nem nagyon szoktam kapni ilyesmit. Talán nem is írsz már a Novellről :)
Én viszont leírtam, amit ott hallottam…
:))
Hát igen! Emlékszem még a történetedre, a “kollégáról”, aki címtárszakértőként adta elő magát neked, azután miközben a szakmáról beszélgettetek rákérdezett: “Te Kálmán, mi is az az LDAP?” Nos, ilyen is van.
Amúgy meg, ha elküldi a kevésbé hozzáértő ojságíró elküldi ellenőrzésre az anyagát az jó, mert a végén nem a hülyeség jelenik meg, hanem egy korrekt anyag. nem látok ebben kivetni valót. Sőt! Van az kollégám, aki fordítgat cikkeket, neves nyugati lapokból Financial Times, ilyesmikből. Ne tudd, mennyire általánosított bugyutaságokat le tudnak írni!