Még a Frankfurt-Vancouver utamon, a repülőgépen láttam egy német filmet, amelynek címe: Die Welle. Az egész fel egyetlen hét eseményét örökíti meg egy iskolában (és környékén), ahol a tanárok különböző kurzusokat szerveznek. Az egyik tanárnak az az ötlete támad, hogy megmutatja diákjainak a tömeghatás elveit, a diktatúra működését. Ennek érdekében felépítenek egy gondolatrendszert, amelyből egy mozgalom lesz, nevük lesz (A Hullám), logójuk lesz, honlapjuk lesz, “egyenruhát” kezdenek hordani (fehér póló), lesz egy köszönés, amely ugyan nem karlendítés, hanem egy kézzel elmutogatott hullámmozgás. Mindez ugyan a tanár segédlete mellett, azonban egyre inkább önszerveződve történik. A diákok egymás bátorítják és akinek nem tetszik az elmegy.
Az első reakció, hogy ugrásszerű javulás következik a csoporton belül, a közösséghez való szoros tartozás, pedig fegyelmezetté, tisztelettudóvá teszi őket, jobb teljesítményt nyújtanak és más csoportokból kezdenek átjelentkeznek ide a tanulók. A sportteljesítményük megugrik és egyfajta gondoskodó társadalom bontakozik ki.
Azonban elérkezik egy pont, amikor negatív hatások kezdenek felszínre kerülni. A jó célok érdekében a közösség nem riad vissza az erőszaktól sem. Elkezdik magukat jobbnak, elitnek hinni és ezzel párhuzamosan lenézik azokat, akik a csoporton kívül állnak. Ezeket a külső embereket megpróbálják bevonni a mozgalomba és ki-ki vérmérsékletéhez képest rábeszéléssel vagy erőszakos módszerekkel. Innentől kezdve elszabadulnak az indulatok.
Nagyon érdekes megfigyelni, hogy a különböző személyiségű emberek, hogy reagálnak a mozgalomra, hogyan válnak részévé, vagy hogyan utasítják el. Azok a diákok, akikre otthon nem igen figyelnek, nem kapnak megfelelő szeretetet, azok számára otthont ad ez a mozgalom és egyre inkább személyes érzéseket keltenek és szinte természetes, hogy az egész tragédiába torkollik. Egyetlen hét alatt megfordul minden és egyetlen pillanat alatt ugyanaz a visszájára fordul.
A film alapja Todd Strasser The Wave című könyve. Ebben a könyvben a végzős diákok kételkedéssel fogadják, hogy hogyan lehetséges egy karizmatikus vezető hatására, hogy emberek százezrei elfogadják embertársaik jogfosztását, elhurcolását és kiirtását? Miért nem tett senki semmit? Megtörtént-e egyáltalán vagy csak propaganda volt? Ezért a tanár kitalálja, hogy megmutatja a diákoknak, saját bőrükön egy ilyen mozgalom kialakulását. A könyv több országban ajánlott olvasmány a középiskolákban. Talán nem véletlenül.
Hogy továbbmenjünk a könyv alapja egy 1967-es kísérlet, amely The Third Wave névre hallgatott. Itt Ron Jones másodéves hallgatók bevonásával folyó kísérlete azt tűzte ki célul, hogy átlagos merítés során, bármilyen diákok csoportja hajlandó-e önként hatalomelvű és manipulált közösség tagja lenni.
Ez a film nem látványgazdag, de nagyon megmozgatja az agyat és elgondolkodtat.
egy hozzászólás
Hát láttam és lesokkolt, elég gyorsan alkalmazkodtak a fiatalok … és nem gondolnám tovább, ha nem kell.