k:blog

Milyen furcsa. Nem is olyan régen írtam arról, hogy Martin Scorsese rendezésében egy új Rolling Stones koncertfilm látott napvilágot. Történetesen a Frankfurt-Vancouver repülőúton többek között ezt lehetett megnézni.

Nem tudtam elképzelni, hogy Scorsese mit tud hozzátenni egy Rolling Stones koncerthez. Aztán elkezdődött a film, ahol az előkészületek látszottak. Scorsese nagyon komolyan vette az egészet, dalokat egyeztetett beállásokat tervezet, kameramozgásokat néztek át. Nagy készül az egészre. Aztán megjelenik Bill Clinton, aki később a koncert előtti felvezetőt mondja pacsizik a zenészekkel, ölelkeznek meg minden.

A koncert helyszíne a Bacon színház, amelyet egy teljesen kedves díszlettel készítettek fel a nagy estére. Mick Jagger először Rio de Janeiro-ban akarta leforgatni a filmet, ahol hatalmas ingyen koncertet adott az együttes, a Bigger Bang Tour során, de szerencsére Martin Scorsese lebeszélte erről.

És akkor elkezdődik a koncert, ami hihetetlen jó volt, vagyis olyan, mint amilyen egy Rolling Stones koncert lenni szokott. Mivel korábban már felsoroltam, hogy milyen dalok szerepelnek benne, ezért most nem tenném, egy dalt viszont szeretnék kiemelni és ez a Loving Cup. Ez a dal egy duettre sikeredett Jack White-tal. Nem, én nem szeretem a White Stripe-ot. Andor már második alkalommal próbál erre a zenére rábeszélni, de egyszerűen nem jön be. Ez viszont fantasztikus volt. Bár csak ott lettem volna (mondjuk Bruce Willis mellett, aki sárga kalapban feszít :). A szóló alatt Jack White hátramegy Keith Richard-hoz, aki persze, ahogy mindenkire, ahogy a közelébe ér, rákönyököl a vállára és nagyon elégedett arcot vág… már ha nála lehet ilyesmiről beszélni :) A repülőn ezt a dalt úgy hétszer megnéztem… a 32. percnél kezdődik :) Sajnos, csak rossz minőségben találtam meg a youtube-on. Talán valamikor felkerül rendesen is… De ezt a dalt biztos megtanulom, ha hazaérek :)

Ja igen, Richards persze, hogy énekel egy dalt (You Got the Silver), ahol csak Ron Wood gitározik (akusztikuson), ő pedig egy hatalmas bőrkabátban lazázik cigarettafüstbe burkolózva. Ezt a kabátot A Karib-tenger kalózai 3: A világ végén filmből hozhatta el… gondolom azért, mert egyáltalán nem kellett sminkelni a filmhez :) Aki nem emlékezne rá, itt megnézheti.

A koncert 20 percenként archív felvételekkel tűzdelt meg a rendezőisten, amik általában viccesek és nagy hülyeségeket mondanak a zenészek. A legbámulatosabb Charlie Watts, aki egyszerűen nem szólal meg, vagy egy körmondatkérdést követően egy vakkantással zárja le az ügyet. Persze a koncerten sem lehetett normálisan bemutatni, de ez nála már megszokhatta a törzsközönség. Egyedül azt hiszen Ron Wood nem jelenik meg régi felvételekről.

Egyébként a filmet másnap IMAX technológiával is leforgatták. Sajnos a Shine A Light csak a felirat alatt hallatszik.

Mindenesetre lenyűgöző, amit 60+ évesen ezek az arcok művelnek. Remélem a Vancouver-Frankfurt útvonalon is meg tudom nézni…