k:blog

A héten tartották az OpenDocumentFreedomDay napot, valamint ugyanebben az időben alakult az ODFA magyar tagozata is. Több újságíró is megkeresett (közvetve/közvetlenül) ezzel kapcsolatban, de mivel én nem tudok, és nem is akarok a Novell nevében nyilatkozni, ezért elhárítottam az erre irányuló kérdéseket. Mindazonáltal, természetesen van véleményem és mire is lenne jó ez a blog, ha nem arra használnám, hogy ezt elmondjam.

Persze, ez nem mindig jó ötlet, de úgy érzem, keresztjeim számát már amúgy sem tudom növelni, hiszen abban a speciális helyzetben vagyok, hogy a Novellnél dolgozom, aki a híresztelések szerint a gaz Microsofttal “rátör” a nyílt szabványokra, szabadalmakra és a közösségre, ugyanakkor rengeteg embert foglalkoztat, projekteket támogat és fizet, forráskódot nyit és jelentet meg GPL licenc alatt. Erre természetesen rátelepszik, saját habitusom, a hol önkéntes, hol szerencsétlen szerepvállalásom a nyílt forráskód mellett, mint fsf.hu aktivista és, mint odamondogató ember, ha arra kerül sor.

De térjünk vissza az alaphírre. Amikor annak idején elkezdték szervezni az ODFA magyar tagozatát, akkor jómagam is részt vettem pár megbeszélésen ezzel kapcsolatban, de az akkori MSZT szavazás gőzében főleg arra koncentrálódtak a megbeszélések, hogy hogyan lehetne az OOXML formátumot kicsinálni.

Ez a cél lebegett mindenki szeme előtt, azonban szerintem sokkal több feladat lenne, mint ennek fókuszban tartása. Az az elv amúgy sem szimpatikus számomra, hogy “dögöljön meg a szomszéd tehene” (esetleg a szomszéd is), inkább nyírjuk a saját pázsitunkat, esetleg adjuk jó tanácsokat a szomszédnak a tehenével kapcsolatban.

Az akkori megbeszéléseken nem fogalmazódtak meg konkrét feladatok, amely számomra igencsak zavarbaejtő volt, hiszen a cselekvési feladatok konkrét meghatározása lett volna a fontos és ahogy látom ez most is kellően homályos, de mindenesetre nem a nyilvánosság elé kerülő részlet. Sőt akkoriban legnagyobb probléma az erőviszonyok rendezése volt: nehogy valaki így vagy úgy erősebb legyen, mint a másik. Belátható, hogy itt nem évtizedes barátságok megerősítése történt, ami valahol megújulást sejthetne az eddigi meglehetősen sivár, magyar floss szellemi tájképén. Feladat pedig lenne bőven…

Sokan kérdezték, hogy a Novell, miért nem tagja ennek a magyar tagozatnak. Hivatalosan természetesen nem tudom és nem is akarom ezt feszegetni, azonban mindamellett, hogy a Novell tagja a nemzetközi ODFA szervezetének, kicsit felhasználóközelibb gondolkodást mutat.

Nem szabad elfelejteni, hogy az erkölcsi győzelem mindig remek, de néha nem árt továbbnézni saját mártírságunk fontosságán. Az elvek vitathatatlanok és a Novell természetesen a nyílt szabványok elkötelezett híve, és mint az OpenOffice.org projekt második legjelentősebb közreműködője, az ODF formátumot tekinti elsődleges és szabványos dokumentumformátumnak és a cégen beül ezt használja hivatalos dokumentumformátumként.

Olyannyira, hogy üzleti kommunikációban, külső ügyfeleknek is elmagyarázom, hogy miért nem doc formátumban küldöm dokumentumaimat, hanem odf/pdf párosban. Minden esetben elmagyarázom, hogy miért használunk OpenOffice.org-ot a Microsoft irodai csomagjával szemben. Ilyenkor rendkívül pozitív megértést tapasztalok és amennyiben szerkeszthető formátumot kérnek tőlem, természetesen küldök doc-ot, felhívva a figyelmet, hogy ez nem a Microsoft programjával készült és mindenképpen segédállománynak tekintem, de létező megoldás, hogy mind a doc, mind az odf formátumot használhassuk pl. egy szerződéselőkészítés során.

És itt van a lényeg! Mert a felhasználók dolgozni akarnak, nem a szabvány- és formátumháborúban elfásulni. Eddig még egyetlen cég sem botránkozott meg ezen. Az odf dokumentumformátum használatát szerintem egyre több cégnek fel kellene vállalnia a partnereivel szemben és nem elzárkózni, esetleg suttyomban konvertálni, ahogy azt sokan (néha Novellen belül is) teszik. Ha mások látják, hogy egy cég felvállalja, hoyg ezt használja, akkor elgondolkodnak mások is. A csordaszellem itt is működök, ideje kihasználni!

A felhasználók érdekeit szem előtt tartva az interoperabilitás, a formátumok közötti szabad és zökkenőmentes átjárást és a nyílt szabványok terjedése a fontosnak. A Novell és a Microsoft közötti szerződés egyik célja (vagy mellékhajtása, kinek, hogy tetszik), hogy a legelterjedtebb formátumok közötti átjárás biztosítva legyen. A Novell fejlesztői ezért dolgoznak azon, hogy az OpenOffice.org probléma mentesen használhassa a Microsoft formátumait és fordítva. A felhasználók számára ez a legfontosabb. Ha ez megvalósul, akkor a következő lépés, hogy eldöntsék milyen alkalmazást szeretnének használni ezen dokumentumformátumok előállítására. De ez egy másik történet és nem célszerű a kettőt keverni: van úgy, hogy egyet hátra kell lépni, hogy kettőt előre lehessen haladni.

A szabványok rendkívül fontosak és természetesen törekedni kell ezek széleskörű elterjedéséért, de nem szabad, hogy ez gátolja a felhasználási lehetőségeket. Erre az egyik legjobb példa, hogy habár az ODF 1.0 ISO szabvány, az OpenOffice.org jelenleg az ODF 1.1, az OpenOffice.org 3.0 pedig az ODF 1.2 verziót fogja támogatni. Fontos, hogy a Microsoft irodai csomagja is ezeket a verziókat támogassa majd, nem pedig az ODF 1.0 ISO szabványt, ahogy az OpenOffice.org is azt az OOXML szabványt fogja támogatni, amely a Microsoft termékeiben található, noha az ISO minősítés megszerzése érdekében az OOXML szabvány folyamatos módosítás alatt áll (és ez amúgy is mozgó célpontra kötött fejlesztés lenne). Ez a megközelítés a felhasználók igényeit tartja szem előtt.

Az ODF dokumentumformátum terjedéséhez elsősorban a nemzetközi fejlesztőcégeket kell felsorakoztatni. Ezt a feladatot nemzetközi partnerszövetségein keresztül tudja a Novell hatásosan megtenni. Az államigazgatásnak az Európai Unió szabályait és javaslatait célszerű követnie, amelyek jelenleg összhangban állnak a nyílt szabványok használatával és nem gondolom úgy, hogy erre nekünk kellene felhívni a figyelmet, hiszen ezt az adott államigazgatási szervek pontosan tudják. Ez az ideális eset.

Néha azonban tényleg terelgetni kell az államot. Vajon ki tud az államra hatni? A választópolgárok? Maximum négy évente, de akkor sem komolyan. A civil szervezetek? Sok esetben nem veszik komolyan őket. Az egyetlen út, ami maradt a veszélyesen kanyargós üzleti szféra, amely civil szférában egyesül. Ha egy asztal köré leül 200 milliárd forintnyi tőke, azt már nehéz figyelmen kívül hagyni, mert az állam a gazdaságból “él”. Ezt a tételt lehet szeretni vagy nem szeretni, de sajnos erről van szó. Sajnos (és azt komolyan mondom) a dolgok így működnek, és ha jelenleg ehhez valaki nem idomul, akkor erőfeszítései kevésnek bizonyulnak és fennen hirdetheti mártíromságát, azonban ma már ezek a dolgok sem lépik át az ingerküszöböt. Jó lenne ezen is változtatni, de ez a rendszer, amiben élünk, nem erről szól. Persze ezt is meg lehetne változtatni és megint Aristotelész nagyszerű gondolataival értenék egyet, hogy a demokrácia önmagában életképtelen államforma. Mivel azonban ennek megoldása is messzire mutat, ismét visszakanyarodnék.

A kérdés az, hogy az így létrehozott civil szervezet mennyire marad hiteles és mennyire képes a “do-no-evil” elvet követni. Mvel azonban az eddigi civil szervezetek törekvései ezen a szintén mindezidáig sorra kudarcot vallottak, ezért meg kell próbálni ezen a “veszélyes” és “járatlan” úton megközelíteni a célt, hiszen rosszabb, nem nagyon lehet, hiszen a floss-t már párszor lejáratták állami szinten, ez a módszer már nem árthat neki sokat.

A jelenlegi ODFA magyar tagozat 80%-a a FLOSS-ban eddig is járatos szereplőket vonultat fel. Sajnos, olykor duplán. Ezt sose értem, hogy miért kell külön belépnie a Multirációnak és az ULX-nek, hiszen a LIPSZ révén amúgy tagok lennének, de a SzSzI / Mithrandir illetve OpenSKM / Sun páros is hasonló mintázatot mutat. Itt valószínűleg a szavazatok gondos elosztása a fontos, vagy általam nem ismert összefüggések. Ha ezen egyenleteket egyszerűsítjük, a tagok 40%-a kiesik. Igen, tudom, hogy ezek önálló jogi személyiségek és teljesen jogosan tagok, de az MSZT szavazáson megtanulhattuk, hogy mennyit érnek az önálló jogi személyek individuális gondolkodása. Valóban többet tesznek hozzá a döntéshez, vagy csak erődemostráció lesz belőle? Amig az ilyen duplikációk száma 10% alatt marad, addig szerintem rendben van, de itt ez bőven sok. Ennek ellenére azt hiszem, megértem ezt módszert, de egyet nem értek vele: ha igazi platformot akartak volna, akkor meg kellett volna győzni a tagságról az LME és FSF.hu szervezeteket is, akkor tényleg valami szélesebb platform jöhetett volna létre, amely felvonhatta volna a közösség szemét. talán ehhez még nincs késő.

A CEU, valóban üde és új szinfolt, azonban tudomásom szerint a CEU/OSA Microsoft Office felhasználó. Bízom benne, hogy ez a tagság lökést ad nekik az odf használatára, különben hiteltelenek maradnak és az rossz lenne ennek a tagozódásnak. Távol álljon hozzám, hogy magamat egy olyan rendkívüli tevékenységet és vitathatatlan eredményeket elérő szervezethez, mint az OSA (minden tiszteletem az övüké) hasonlítsam, de annak idején rájöttem, hogy én magam sem tudom hitelesen a Linuxot képviselni, ha nem állok át Windowsról. Nem volt könnyű. Nehéz volt. De megérte… jó lenne, ha sokan ezt éreznék, amikor Microsoft Office-ról OpenOffice.org-ra váltanak…

Sok sikert kívánok a civil szervezetnek, így az ODFA-nak is céljaik eléréséhez, mert jelenleg minden apró eredmény szélviharként hat a jelenlegi szélcsendben.