A boldogság egyenlete alapvetően egy jó könyv lenne, ha nem közhelyek tülekednének benne. Ennek ellenére remekül rendszerezi ezeket. A boldogságot alapvetően három fontos alkotóelemre osztja: szeretni valakit, tenni valamit, reménykedni valamiben. Ezek egészséges keveréke teszi az embert boldoggá. De hogy mi a boldogság igazából azt nehéz lenne megmondani. hiába része a függetlenségi nyilatkozatnak, senki nem tudja, hogy mit jelent…
Abból kiindulva, hogy a boldogságtól is el tudunk telni, fel is tehetnénk a kérdést, vajon a mennyekben milyen hosszan tud az ember igazán boldog lenni. A teológusok rendszerint nagy részletességgel ecsetelik a pokol szörnyűségeit, de annál kevesebb szót ejtenek a mennyiek országáról. Meglehet, azért, mert a mennybéli élet elég unalmasnak látszik: boldogság, boldogság és még egy kicsi boldogság. Igazán izgalmas dolgok a mennyben nem fordulnak elő.
A magam részéről közelebb áll hozzám Woody Allen gondolata az emberiség és a boldogság kapcsolatáról:
Az emberiség történetének legsúlyosabb választása előtt áll. Az egyik út nyomorúságba és teljes reménytelenségbe vezet. A másik a végső kipusztulás útja. Imádkozzunk, hogy legyen elég bölcsességünk a helyes út megválasztására.
