k:blog

célegyenesbe ér az opensuse 10.3 lokalizációja, kezd tisztulni a dolog, nagyjából meg is vagyunk vele és ennek örömére úgy gondoltam, hogy érdemes kicsit áttekinteni a helyzetet, hogy képet kapjon mindenki, aki szeretne belelátni a disztribúció műhelytitkába.

ha már elég jól állunk, úgy gondoltam érdemes lenne a lokalizációt kiterjeszteni valamire, amire felhasználók már régóta vágynak, és ami része az opensuse-nak (is). még jobb lenne, ha a sled része is lenne, mert azzal több legyet ütnénk egy csapásra. de most az lenne az üdvözítő, ha a felhasználók döntenek. először azt gondoltam, hogy legyen egy jó kis szavazás a hupon, de aztán rájöttem, hogy így nagyon hamar kiderül milyen szűk erőforrással is rendelkezünk. és mivel az opensuse levelező listára is jött használható ötlet. több is, mint amit teljesíteni tudunk…

első körben a következő csomagokra terjesztjük ki a lokalizációt:

• audacity (bugzilla 295657)
• grip (bugzilla 295650)
• ktorrent (bugzilla 295663)

ezek a fordítások már el is készültek és mind a factory, mind az upstream megkapta őket.

a negyedik csomag, amin dolgozom, az nem más, mint a digikam. ez valóban egy hatalmas darab és mindent megteszek, hogy lefordítsam, de nem tudom megígérni, hogy meglesz. haladok vele szép lassan.

a másik fontos és rendszeresen félretett dolog a csomagleírások fordítása. ez szintén kezelhetetlen mennyiségű, ezért egy új stratégiát találtam ki: a csomagminták szerint fogok haladni, ezért most az alapcsomag minták kerülnek terítékre, de ez sem biztos, hogy kész lesz, mert talán a digikam fontosabb lenne. mindenesetre így beláthatóbb léptékű, mint az ömlesztett anyag.

ismét bezettem egy-két változtatást a nyelvezettel kapcsolatban, ami most már szintén rendszeres és remélem, hogy ez előnyére válik a disztribúciónak:

• kerülöm a rossz kifejezést és ahol lehet, ott a hibás került a fordításba (a rossz valami olyan, amit nem lehet javítani ezért sokkal negatívabb, mint a hibás, ami azonban a javíthatóságra is utal).
• átnéztem, hogy a hibával kapcsolatban mit is használ az eddigi fordítás… nos kis részben a hiba keletkezik, nagyobb részben pedig történik. ezért ahol lehet a hiba most már tudatosan megtörténik, nem csak úgy keletkezik. talán nem fog senki emiatt nekiszomorodni.
• a démonok ismét maximális teret nyertek, nincs már daemon (ha valaki talál, akkor szóljon)
• hasonló a helyzet a nem sikerült és a sikertelen meghatározásokkal
• kiírtásra került a képmásfájl vagy képfájl és a véleményem szerint, a sokkal szerencsésebb lemezképet használjuk mindenhol.
• az inicializálás, mint jó magyar szó szintén lassan koptatásra kerül és ahol megoldható, ott az előkészítést használjuk.
• a repository nekem mindig nagy fejtörés, hol a csomagtár, hol a tároló nevet kapta, de a legtöbb esetben (az egységsugarú átlagfelhasználót alapul véve) ez nem más nálunk, mint egy telepítési forrás. éppen ezért ezeken a helyeken telepítési forrásra írtam ezt át, ami szerintem jobban érthető lesz.
• és még sok apróságon változtattam, és egyre összeszokottabb talán az egész. mindenesetre bízom benne, hogy más is így látja.

az opensuse fordításból egyre jobban kihátrál a novell, ami azt jelenti, hogy a fő nyelvek fordításával sem fog foglalkozni (csak az enteprise termékeknél), ezért most nagy erőkkel keresnek fordítókat és szép számban jelentkeznek is, ami igazán jó dolog. így azonban kinyílt a verseny és egyenlő esélyekkel dolgozunk végre. ez mindenképpen jó móka, hiszen a dán, khmer, portugál, orosz és magyar nyelv egymással versenyzik a 100%-ért. annak ellenére, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy határidőn belül mikor történik a commit, mégis ez a küzdelem fókusza.

az eredeti folyamat szerint, egy külön könyvtárban megjelenik egy pot fájl, amely másnap kerül át a nyelvekhez. a leleményesebbje már ezekre a pot fájlokra is lecsap és lefordítja, hogy a megjelenéskor csak commitolni kelljen. ezért történhet meg, hogy egy 200 üzenetből álló fordítást a kiadás után 2 perccel már 100%-os fordításként commitolnak. természetesen a minőség azért nagy úr, mert a versenyben az is számít, hogy mennyi typo commitot követ el a fordító.

jó látni, hogy ilyen lelkesedéssel folyik a munka, annak ellenére, hogy messze vagyunk egy totálisan lokalizált munkakörnyezet kialakításától.

a lokalizáció kapcsán megdöbbenve olvastam egy a szoftverfejlesztés és lokalizáció kapcsolatát jól összefogó írást, de az ezzel kapcsolatos költségelemzések letaglóztak:

Végül említést kell tennem a költségekről is. Egy nagyobb szoftverrendszer lokalizációja akár a több milliós nagyságrendet is elérheti. A mi esetünkben az első idegen nyelv lokalizációja kb. 100 – 150 millió forintba került, utána minden további nyelv nagyjából 50 – 80 millió forintot fog kivenni a kasszából. Ebből látszik, hogy nem olcsó mulatság, vagyis jól meg kell gondolni, hogy a költség és a cserébe elvárt eredmény végén vajon haszon jön-e ki.

put about: lokalizáció újratöltve

az írásból nem is feszegetném a 100/150 milliós részt, hiszen azt nem tudom megítélni, hogy egy szoftver átírása mit is jelent, bár ha szét van választva a gui és az üzleti logika és a teljes gui átírására gondolok, akkor ez is soknak tűnik. azonban én a másik számpárral kapcsolatban értetlenkedem, vagyis, hogy egy további nyelv 50/80 millióba kerülni. ha jól értem, akkor itt már kialakult az infrastruktúra a gui, fordítás mechanizmusai, tehát mondjuk olyan állapotba kerül a szoftver, amiben mi a nyílt forrású termékeknél dolgozunk.

ha belegondolok 50 millió forintból meg tudnám oldani az opensuse, ubuntu, fedora teljes lokalizációját (igen ezekben 75%-os átfedés van). az összes felülettel, kézikönyvekkel, súgókkal és még arra is futná, hogy továbbfejlesztésre kerüljön a openoffice/mozilla helyesírásellenőrzője, szinonimaszótárakkal, miegyébbel.

azt még elmondanám, hogy angol nyelvű kb. 700 oldalas (mondjuk egy informatikával általánosságban fogalakozó) könyv fordítása a karakterszámok függvényében 1,5-1,8 millió forint.

persze, ha belegondolok, hogy ez egy több ezer oldalas valami, akkor kijöhet az összeg, mert nyilván van az a dolog, amiért ennyit elkérnek.

de mivel lokalizáció kapcsán ilyen számokat csak matekpéldában tudok elképzelni, ezért el sem merem mondani, hogy én mekkora költségvetésből lokalizálok… :(