k:blog

úgy két hete volt az mszt/mb 819 ülése, ahol 7:3 arányban döntés született, hogy a magyar testület támogatja a microsoft officeopenxml iso szabványosítását.

először is szeretném leszögezni, hogy számomra minden fejlesztés érték és a fejlesztéseknek megvan a megfelelő helyük és szerepük, hiszen ezeket (elvileg) a piac diktálja. ezen az ülésen azonban nem másról kellett dönteni, mint arról, hogy mi a magyar hivatalos álláspont abban a kérdésben, hogy iso szabvánnyá váljon-e az ooxml. nos, én így láttam a történteket:

próbálok és próbáltam tárgyilagos maradni a témában, ami egyébként nem sokaknak tetszett, mindenki fanatikus állásfoglalást várt tőlem, én pedig kérdésekre szerettem volna választ kapni. valahogy úgy értelmezte mindenki, ahogy az egy extreme dalban is hallható:

hey kid, wanna have some fun?
choose a side and here’s your gun

nos én nem akartam egyik oldalra sem állni, mindaddig, amíg meg nem hallgattam minden észrevételt, amíg meg nem értettem, hogy miről is van szó pontosan. kérdéseim azonban indulatokat szültek, valószínűleg annak kétségbeesésének adva hangot, hogy nem tudják pontosan mit is gondolok az egészről.

az ülésen való részvételem is rendkívül furcsa volt, hiszen pénteken informáltak az egészről és hétfőn volt az ülés. azt is csak hétfőn tudtam meg, hogy a novell nem rendelkezik szavazati joggal, azért, mert nem fizetett tagdíjat. megjegyzem, ezt hétvégén meg sem tudta volna tenni.

összesen 10 cég jelent meg a szavazáson. köztük, a sun, az ibm, a hp, a microsoft és be kell valljam a többekről eddig még nem is hallottam, ami nyílván engem minősít. ezen cégek nagy része nem is szólalt meg az egész ülés alatt: szavazni jöttek.

így az egész színjátékká degradálódott. mindenki a teremben tisztában volt azzal, hogy ki, mire fog szavazni már az ajtón történt belépéskor, vagyis a lényeg az volt, hogy ki tudott több embert hozni. innentől kezdve azt kell mondjam, hogy nem szabadott volna belemenni egy technikai vitába, ahol elkezdődött a maszatolás.

a 6000 oldalas dokumentum nyilván nem alkalmas a szabvány érdemi, szakmai megvitatására, hiszen közülünk senki sem olvasta el tüzetesen. és mint a helyszínen megtudtam, ez egy mesterségesen felduzzasztott anyag, mert maga a szabvány állítólag 800 oldal, csak a hivatkozások (pl. a zip technológia) beleillesztése duzzasztja fel mesterségesen ilyen tetemes méretre. ez azonban felveti azt a problémát, hogy ha a behivatkozott szabványok módosulnak, akkor azt hogyan fogja ez a szabvány követni.

erre a jelenlevők nem tudtak válaszolni. azzal érveltek, hogy az ecma kérésére lett ekkora az anyag. ezt kicsit azért furcsálom.

az ibm jól összeszedett nyitó beszéde arról szólt, hogy mik az iso szabványosítás kritériuma, és megkérte a microsoftot, hogy igazolja az ezeknek való megfelelést. főleg az iso állásfoglalását idézte a szabványokkal kapcsolatban:

az iso szerint:

a document, established by consensus and approved by a recognized body, that provides, for common and repeated use, rules, guidelines or characteristics for activities or their results, aimed at the achievement of the optimum degree of order in a given context. standards should be based on the consolidated results of science, technology and experience, and aimed at the promotion of optimum community benefits.

a bsi szerint:

… a standard is an agreed, repeatable way of doing something. It is a published document that contains a technical specification or other precise criteria designed to be used consistently as a rule, guideline, or definition. Standards help to make life simpler and to increase the reliability and the effectiveness of many goods and services we use. They are intended to be aspirational – a summary of good and best practice rather than general practice. Standards are created by bringing together the experience and expertise of all interested parties such as the producers, sellers, buyers, users and regulators of a particular material, product, process or service.

ezek mindegyikének sajnos nem felel meg az ooxml, hiszen a konszenzus, a széleskörű megegyezés hiányzik. felmerült bennem a kérdés, hogy miért nem egy meglévő szabványt kívánnak módosítani, amelyhez már több, mint 400 cég csatlakozott, olyanok, mint a sun, ibm, oracle, google, bull, novell vagy az európai unióval szorosan együttműködő szervek közül az ecis (european comitte for interoperable systems)?

opendocumentformat alliance tagok

erre a kérdésre nem kívánt válaszolni a microsoft.

de miért fontos ez? igazából ez nem lenne olyan fontos, hiszen, ahogy meeks is említi egy interjúban, a piac eldönti, hogy mit akar.

some people say that odf is just a dump of what sun did, but i think that’s unfair. actually, i think it’s a really nice way of representing data, with a unified table model. it is a beautiful thing; it’s way shorter, smaller and more succinct than microsoft’s xml, but is that what the customer wants? at the end of the day, i think standardisation is good for everyone.

ez azonban csak abban az esetben igaz, ha valódi szabványok jelennek meg egymás mellett. ha egy olyan szabvány kerül elő, amit csak a szabvány benyújtója tudja megvalósítani és piaci erejével elterjeszteni, akkor ez nem más, mint hamis illúzió. mindazonáltal, még mindig üdvözítőbb a helyzet, mint az előző formátumokkal kapcsolatban, amelyek teljesen zártak. de ettől ne essünk hasra: a microsofton nagy a nyomás ebből az ügyből kifolyólag.

a microsoft 4 főt delegált (1 szavazati joggal), akik technikai prezentációval készültek, ami szerintem megint elvitte a fonalat, hiszen nem attól lehet valami iso szabvány, hogy lehet alkalmazni. sajnos ezt a bizottság titkára engedélyezte, amit nem tartottam szerencsésnek, mert nem ez volt a szavazás kérdése. a microsoft többször utalt arra, hogy a novell is képes a szabvány alapján konvertert írni és kérték, hogy nyilatkozzam az ügyben.

szavazati jog hiányában nem kívántam volna ebbe belemenni, de elmondtam: valóban a novell fejlesztő azon igyekeznek, hogy implementálják az átjárást a két formátum között (éppen úgy, ahogy azt teszik a doc és xls formátumokkal is).

a sun ekkor körbeadott egy papírt, amelyen pontokba szedve (bár kicsit hevenyészetten) szerepeltek a szabvánnyal kapcsolatos kifogások, de mivel ezt a microsoft korábban nem kapta meg, ezért ezt nem lehetett figyelembe venni. az anyagban a nem dokumentált paraméterek jelentek meg, illetve az olyan beágyazott formátumok, amelyek microsoft szabadalom alá esnek. ennek teljes listája a grokdocon (is) olvasható.

grokdoc: eooxml objections

First, the WordProcessingML part of OOXML lists a large number of “Compatibility Settings” which provide Microsoft the ability to store information related to various behaviors from their legacy applications. These settings have names like: “footnoteLayoutLikeWW8”, “autoSpaceLikeWord95” and “useWord97LineBreakRules.” However, the OOXML specification merely lists the names of these settings. It does not define them. Microsoft alone knows what these settings mean, but it declines to give a precise definition of them. Instead, OOXML refers the reader to legacy software applications:
“To faithfully replicate this behavior, applications must imitate the behavior of that application, which involves many possible behaviors and cannot be faithfully placed into narrative for this Office Open XML Standard. If applications wish to match this behavior, they must utilize and duplicate the output of those applications.”

a kérdés innentől megint az, hogy hogyan portolható ez windowstól eltérő operációs rendszereken. erre senki nem tudott, vagy nem akart nekem ott választ adni, illetve bizonygatták, hogy ezzel nem lesz gond. mindezt annak ellenére, hogy pl. windows szabadalommal ellátott, de ingyenes képformátumok is szerepelnek a szabványban. szerintem az egészet nagyon kevesen látják át.

ezekre a kérdésekre szintén nem adott használható választ a microsoft.

ezután egy bemutató következett arról, hogy egy microsoft partnercég, hogy fejlesztett egy ooxml formátumot használó alkalmazást. ami tényleg nagyon jópofa volt, csak ezt nem értettem, hogy mi köze ennek az egészhez.

ezt követően a microsoft meghívására a budapesti levéltár egyik vezetője beszélt arról, hogy mennyire szükség van a szabványra. ezt szintén nem értettem, hiszen ez nem volt kérdés: szabványra szükség van. vagy hogy pontosabb legyek: szabványra van szükség.

a microsoft végig azt hangsúlyozta, hogy a kompatibilitás a legnagyobb előnye ennek a szabványnak, de véleményem szerint ez folytja meg, ahogy andrás is írta:

az ms ooxml mintha azt a célt tűzte volna ki, hogy a legacy ms office formátumokban levő dokumentumok minden formázási (akár alkalmazásfüggő) paraméterét tárolni legyen képes. a megjelenítés tökéles egyezőségében így sem lehetünk biztosak, viszont sikerült elbonyolítani a szabványt, és beletenni olyan dolgokat, aminek a jelentése már nem nyilvánvaló harmadik fél számára.

meeks ugyanezt fejtegeti:

meek not geek

I don’t think there’s a ‘right’ answer; we’ll see which one wins in the marketplace. I think the people at Microsoft would love to be able to have an ODF format and throw away some of these legacy tail things. In OfficeOpen XML there are things like ‘lay this document out like Word 95′, ‘lay it out like Word 97′, ‘lay it out with extended Asian hints’. Maintaining these and ensuring that they continue to work is a really big pain.

ha ezt feloldaná a microsoft (és könyörgöm miért nem teszi?), akkor tényleg valami jó dolog születhetett volna, bár az üdvözítő megoldást még mindig az odf továbbfejlesztésében látom. ebbe beszállhatott volna a microsoft és pajzsra emeli mindenki. nyílván ez nagyobb munka lett volna, itt pedig az idő fontos tényező: gyorsan kell egy iso szabvány a microsoftnak.

de a microsoftnak miért fontos, hogy iso szabvány legyen az ooxml? azért ne gondoljunk arra, hogy ennek emberbaráti vagy világbéke teremtő okai vannak. ennek pénzügyi okai vannak kizárólag, hiszen a microsoft bizonyos helyekről lassan kiszorul, (illetve ez fenyegeti), ahol a nemzetközi szabványok használata fontos. de ez egyáltalán nem baj. egy cégnek ilyennek kell lennie, azonban egy nemzetközi, független szervezeteknek tartania kellene magát az előírásokhoz és nem nyomás alatt cselekedni.

ezt követően a szavazás jött, ahol 7:3 arányban elfogadták az ooxml szabvány előterjesztését. igennel szavazott az ms, a hp, az mszt és a többit nem tudom, mert nem ragadtak meg a nevek, ami nem csoda, hiszen ezek nem is szóltak semmit a két és fél órás szeánsz alatt. jómagam nem szavaztam, de mindegy is lett volna, bárhova is tettem volna a voksomat.

véleményem szerint, ha valóban megalapozott álláspontot kíván kialakítani az mszt, akkor mondjuk megkeresi a ivsz-t. ezt szerintem az ibm-nek és a sun-mak kellett volna erőltetni, mint teljes jogú mszt tagok. bár úgy hallottam, hogy az ibm-nek volt egy ilyen indítványa, de ebben nem vagyok biztos. mindenesetre törekvés nem volt erre az mszt oldaláról.

ivsz tagok

amikor eljöttünk a levéltárnál dolgozó ember odajött hozzám és azt mondta, hogy nem nagyon tudják fizetni az ms licenceket és szívesen használnának openoffice.org-ot. előtte fél órával pedig a microsoft felkérésére beszélt. elég értetlen arcot vágtam…

itt most az nyert, aki több embert hozott, és ez a microsoft volt. nagyon szépen felépített hadművelet volt és remekül elérte a célját.

ismét hangsúlyozni szeretném, hogy nem az a baj, hogy az ooxml iso szabvány lesz, hanem az, ahogy az egész történik/történt. a szabványt kellő körültekintéssel is ki lehetett volna dolgozni, hogy ne legyen technikailag aggályos, de kihagyták ezt a remek esélyt… kár.

azt hiszem csak annyit tudnék az egészhez hozzátenni, amit az mszt titkára zárszóként mondott:

bízunk benne, hogy nem a mi szavazatunk dönt a kérdésben