k:blog

rhapsody kérdése kapcsán azt hiszem rendbe kell tenni végre a dolgokat, mert többször kellett már megválaszolnom a kérdést.

egy ilyen open source projekt fejlesztése úgy történik, hogy van a projekt, amiben dolgoznak az emberek és a projekttért felelős személy vagy személyek eldöntik, hogy mi kerül bele a projektbe, illetve a fejlesztési fába. ettől a projekttől, mivel nyílt forrású és az is marad a licenceléséből adódóan, elég egyszerű forkot csinálni. ilyenkor más irányt vesz a projekt és ennyi.

vannak azonban olyan forkok, amelyek nem alapjaiban rengetik meg a projektet, hanem apró dolgokban térnek el egymástól, amely a modularitás miatt könnyebben-nehezebben átjárhatók, cserélhetők. ezek az elkészített külön verziók önálló életet élnek és az adott projekt gazdája dönti el, melyikbe mi kerül.

vegyük az openoffice.org példáját. a sun a projekt gazdája, a náluk dolgozó és ezzel foglalkozó emberkék döntik el, hogy mi és hogyan kerül bele az openoffice.org projektbe (ehhez számos követelménynek kell megfelelni, amit most nem sorolnék). a novellnek is vannak elképzelései ezzel kapcsolatban és számos dolgot belefejlesztenek a novell verziójába, amelyet elküldenek a sunos embereknek (a mainstrerambe), de ettől kezdve nem ők döntenek arról, hogy a patcheknek mi lesz a sorsa. nagy elvi síkon a novellnek végül is mindegy, hogy benne lesz-e a mainstreamben az általuk írt patch vagy nem, mert a sajátjukban úgyis benne van (később elmondom, hogy ez miért nem igaz). a lényeg, hogy a projekt vezetője dönt, hogy mi lesz az adott kiadásban.

ilyen az fsf.hu buildje is, abban van a mainstreamből, néha a novell buildből és a saját patchekből is, amelyek szintén nincsenek befogadva egyik fejlesztési fába sem. a mostani novelles fejlesztési fába sikerült néhány, andrás által javasolt patchet beletenni, és mivel az ubuntu a novelles buildet használja (ha jól értettem), akkor ezek automatikusan oda is bekerültek. mindezek mellett a novell természetesen a sun felé is továbbküldi ezeket a patcheket, amelyek vagy benne lesznek egyszer a mainstreambe vagy nem, de megakadályozni, hogy bárki felhasználhassa, arra nincs mód.

az nld9 megjelenésével egy időben egy jelenségre lettek figyelmesek a novelles fejlesztők. nevezetesen arra, hogy a novell build és a sun-féle mainstream kezd eltávolodni egymástól a patchset mérete miatt. ez több okból is probléma. egyrészt egy idő múlva nem lesz átjárható a két fejlesztői fa, ami mindenképpen szomorú lenne. másrészt ha kevesebben használják az adott kódot, akkor kevesebb visszajelzés lesz vele kapcsolatban, így a kód minősége is lassan romlik. ezért a novell külön foglalkoztat embereket, akiknek az a dolguk, hogy a patchset minél nagyobb része a mainstreambe kerüljön. így a 2.2 verzióra ismét konszolidálódni látszik a helyzet. vagy legalábbis kezd jó úton haladni.

dehogy visszatérjek rhapsody kérdésére. a gnome helyzete ugyanez. amit a novell beletesz a gnome-ba, illetve a saját disztribúciójába, azt majd a gnome projekt eldönti, hogy beleteszi a következő verzióba vagy nem. és az opensuse projekt is eldönti hogy átveszi a fejlesztéseket (de valószínűleg átveszi).

ugyanez a kérdés már a sled10 megjelenésekor felmerült, amikor az új menü jelent meg. akkor is mindenki jött, hogy mi lesz majd… azt hiszem akkor sem telt el két hét és már az ubuntuhoz volt megfelelő csomag, és persze az opensuse 10.2 -ben is megjelent.

minderre egyetlen garancia van és ezt gpl-nek hívják.