k:blog

mostanában lesz egy film, amit nagyon várok, legalábbis témaválasztása és eddig megjelent két bemutatója kapcsán. a képi világ zseniális (teljesen hűen tükrözi a frank miller sin cityben is bemutatott képi világát), a tyler bates zeneileg pedig újra nagyot alkotott (tessék figyelni a bemutatók alatt hallható zenét). a történelmi témákat rendszeresen eltolják holywoodban, ezért most egyszerűen azt mondták, hogy ez egy frank miller képregény adaptációja, ezért a történelmi hűségért tessék miller úrnál reklamálni… azért ez jó húzás, nem úgy, mint a trója című filmnél, ami ebből a szempontból nagy csalódás volt. más kérdés, hogy többen támadják a témaválasztást és politikai felhangokat vélnek felfedezni, az időzítés pedig áthallásokra ad okot az amerikai külpolitikába.

trailer 1 | trailer 2 | comic trailer

de most nem erről szeretnék írni, mivel a filmet nyílván sokan meg fogják nézni. én kicsit megint továbbmennék és erről a híres csatáról mondanék pár szót… talán érdekel valakit így film előtt, vagy utánna, esetleg helyette.
xerxes, a perzsa király, hatalmas fölényben lévő hadseregével szált szembe leonidas királlyal a thermopylai-szorosnál. sírjukra ezt írták:

szép peloponnésos földjéről négyszer ezer hős vitt hárommilliós hadsereg ellen e helyt.

de hogy is volt ez? xerxes valószínűleg tisztában volt azzal, hogy spárta nem viccel, ha harcról van szó, hiszen az elűzött spártai király, aki xerxes udvarában élt, ezt mondta a nagy királynak:

a spártaiak, ha egyként harcolnak, senkinél sem hitványabbak, együttesen pedig a világ legkülönb katonái. mert szabadok ugyan, de nem mindenben szabadok. nagy úr áll fölöttük: a törvény, amelytől sokkal inkább tartanak, mint alattvalóid tőled. amit az parancsol, azt minden bizonnyal megteszik. ez pedig mindig csak azt parancsolja, hogy semmilyen embertömeg elől nem szabad megfutamodni a csatában, hanem szigorú harci rendben harcolni vagy meghalni.

hérodotosz szerint xerxes hadserege több, mint hatalmas volt, amelyben 1,7 millió gyalogos, 80 ezer lovas, 20 ezer harcikocsi szerepelt, nem beszélve hajóhadról. mielőtt itt továbbmennénk gondoljunk csak bele: ha 1,7 millió katona mozgásban van, akkor naponta 2 liter vizet meg kell innia minden egyes embernek, hogy harcra fogható legyen. ez naponta 34 ezer hektoliter. aki járt nyaralni arrafele az tudja, hogy nem ívóvízben bővelkedő a vidék, ezért ezt vinni kell. ez 68 ezer hordót jelent, amelynek szállításához kell 34 ezer öszvér, akiknek szintén inni kell… és az élelmezésről még nem is beszéltünk. szóval ez lehetetlen. valószínűleg hérodotosz összekeverte a müriarkhesz (10 ezer ember parancsnoka) és a khiliarkhosz (ezer ember parancsnoka) hivatalát. ha így átszámoljuk, akkor a haderő úgy 210 ezer fős lehetett, ami nem kicsi, de mégsem több millió.

de hogyan gondolhatta leonidas, hogy 300 emberrel legyőzi a perzsákat? ezt valószínűleg egyáltalán nem gondolta, azonban az évnek ebben a szakaszán, amely augusztus második és szeptember első felére esett tartották karneia nevű vallási ünnepüket apollón tiszteletére, amely legkevesebb kilenc napig tartott. mellesleg ugyanezen ok miatt maradtak távol miltiadész hívása ellenére a marathóni csatától is. a történelem ismeretében kicsit vicces, de ekkor volt az olimpiai is, aminek jelentősége nem csekély, hiszen a büszke görög városállamok közötti versengés egyik nagyon fontos momentuma. ezért valószínűbb, hogy leonidas előrement tartani a szorost, amíg jönnek a többiek. a másik fontos tény az, hogy valójában serege 4 ezer főből állt, amelyből spártai volt 300 fő (mégpedig olyan emberek, akik már adtak fiú gyermeket népüknek).

a thermopylai-szoros egy 5 km hosszú, két végén szekérnyi széles átjáró, közepén meleg vizű forrásokkal (thermopyla azt jelenti, meleg kapu). ennek közepén ásta be magát leonidas serege. a szorost egyébként meg lehetett kerülni egy ösvényen, ezért ezer főt leonidas ennek az ösvénynek a védelmére rendelt. tehát a szorosban maradtak úgy 3 ezren.

xerxes nem teljes hadseregével támadott, hiszen nem volt elég hely ehhez. első körben a méd és kiváló íjászatukról híres kissziai egységeket küldte a szorosba. valószínűleg ekkor hangzott el, a filmben is szereplő mondás diénekésztől:

- a perzsák nyilai elsötétítik a napot – aggódott egy görög harcos.
- hát majd árnyékban harcolunk – válaszolta erre a spártai diénékesz.

a spártaiak rendkívül jók voltak közelharcban és egyre másra verték vissza a támadást, így a „hallhatatlan” hadosztályt is. ekkor ephialtész pénzdíjért cserébe megmutatta xerxés seregének a rejtett ösvényt, így körbe tudták keríteni leonidas seregét. mielőtt azonban bezárult volna a csapda leonidas elküldte más városállamok haderejét, hogy ne halljanak hiába, kivéve a thébaiakat, mert azok perzsabarátok voltak és leonidas azt akarta, hogy meghaljanak, a theszpiai harcosok pedig önként választották a halált. ez a maradék sereg talán ötszáz fős lehetett, hiszen az eddigi védekezéskor a görögöknek is volt vesztesége. a körbezárt sereget lemészárolták, de hihetetlen veszteséget okoztak a perzsáknak. a csatában meghalt xerés két fivére és közel 20 ezer perzsa harcos.

leonidas kétség kívül remek stratégiai érzékkel választotta meg a csata helyszínét, hatalmas túlerőt (ha nem is milliósat) tartóztatott fel. halála katonai szempontból értelmetlen volt, azonban erkölcsileg a görögök, illetve a spártaiak számára felbecsülhetetlen és bizonyos szempotból szükségszerű is, mert a delphoi jósda egyszerűen a király halálát követelte:

halljátok szavamat, térséges spárta lakói!
vagy nagy hírű város pusztul a perzsa kezétől,
vagy herakles hős ivadékát küldi sírba,
s gyászba borul a király vesztén az egész lakedaimón…

leonidas ugyanis heraklesig vezette vissza vérvonalát, lakedaimón pedig spártát jelnti természetesen. hősökre szükség van. ők adnak erőt a hétköznapokban. az pedig, hogy leonidas, hogyan lett király? hát ez is egy érdekes történet, de ezt majd egyszer máskor…