március 30., 2007 – 16:29
10 / 15,339

a film alapvetően tetszett. látványvilága zseniális, főleg a fémes színek jellemzik, így a bronz a sárga, az arany, a barna dominál, ami nagyon illik a hangulathoz. ahol színek is vannak, azoknak jelentésük van.

külön örültem, hogy számos történelmi dolog helyet kapott, azonban számos dolgot megint összemostak…

spárta...  ...és leonidas

a látványvilágért természetesen számítógépek feleltek, hiszen a filmet 60 nap alatt forgatták le montreálban green-box technológiával. a vizuális effekteket tíz különböző cég készítette és macintoshon, valamint linuxokon dolgoztak. a spártai katonákat játszó szinészeknek a forgatás előtt hat hétig intenzíven kellett edzeni, hogy fedetlen felsőtesttel jelenhessenek meg spártaiként (az eredeti spártai öltözet könnyű vértezet volt, de miller nem így álmodta meg).

nagyon tetszettek a karakterek. nem nagy népszerűségnek örvendő sztárokat kerestek, hanem igazi karaktereket…

a delphoi jósda...  ...és a transzba eső médium

az ephorok például nem szörnyek voltak, hanem egy öt főből álló tanács, akit választottak és felügyelték a két király (igen, két királya volt spártának egyszerre) munkáját (igen munkáját, hiszen spártában ez inkább volt szolgálat, mint kiváltság), és próbálták közös munkájukat egyengetni (ami nem mindig volt egyszerű). nem voltak korruptak, mint a filmben és nem voltak újraválaszthatók (pont a krrupció elkerülése miatt). szóval az ephorokat összemosták a delphoi jósdával…

a király...  ...és 300 harcosa

azt hiszem megígértem, hogy írok leonidasz trónra kerüléséről, hiszen nem mindennapi körülmények között lett spárta királya.

a hagyomány szerint atyja, anaxandridész házassága évekig gyermektelen volt, ezért az ephorok, felszólították az uralkodót, hogy válasszon másik feleséget. a király azonban szerette a feleségét és nem akarta lecserélni, ezért azt tanácsolták, hogy vegyen maga mellé akkor még egyet és tartsa meg az előzőt is.

a második feleség fiút szült, kleomenest, de váratlanul az első felesége is elkezdte szülni a fiú gyermekeket: dorieust, leonidast és kleombrotost. ugye nem kérdés, hogy mekkora dilemma most hogy ki is lesz a király, az első szülött vagy az első feleség első szülöttje (igen, mindenki jól látja, hogy leonidasz semmiképpen, hiszen ő az első feleség másodszülöttje volt, sorrendben pedig a harmadik gyermek). rövid vita után kleomenész lett a király (a másik pedig dmaratos, akit később kleomenész elűzött és az xerxés udvarába menekült), ezért dorieusz az első feleség első szülött fiúgyermeke szicíliába vándorolt.

klemenésznek nem született fia, leonidasz azonban feleségül vette egyetlen leányát, gorgót, így ő lett a király.

ephialtes...  ...az áruló

ephialtes nem volt nyomorék vagy kitaszított. emlékeim szerint egyszerűen csábította a pénz, a lehetőség és ez xerxésnek kapóra jött. valószínűleg xerxés előbb utóbb amúgy is győzelemre viszi a perzsákat, csak az volt kérdés, hogy milyen áron.

kulonos hadosztályok  hihetetlen jelmezekben

leonidas: daxos! mily kellemes meglepetés
daxos: ez a reggel tele van meglepetésekkel, leonidas. átvertek minket. csak ennyien? azt hallottuk spárta hadba vonul, egyesíteni akartuk erőinket…
leonidas: ha vérontásra vágytok nyugodtan csatlakozzatok.
daxos: azt hittem spárta legalább annyira elszánt, mint mi
leonidas: talán nem? hmmm… hé, te ott, mi a mesterséged?!
katona1: fazekas vagyok, felség
leonidas: és te ott, arcadiai! mi a mesterséged?
katona2: szobrász, felség
leonidas: szobrász… és te?
katona3: kovács…
leonidas: spárta fiai, mi a ti mesterségetek?
[csatakiálltás]
leonidas: látod öreg barátom? több katonát hoztam, mint te

halandó halhatatlanok  orrszarvú hadosztály

xerxés serege valóban félelmetes lehetett, nemcsak számosságuk, de különbözőségük miatt is. a halhatatlan hadosztály valóban létezett és 10 ezer fős volt, azonban nem voltak lélektelenek, nem voltak torzak, egyszerűen egy speciális hadosztály volt. azonban orrszarvú és 6 méter magas elefántok nem képezték részét a hadseregnek. ezek nyilvánvaló túlzások.

daxos: nincs esélyünk a győzelemre… hát te, miért mosolyogsz?
dienekes: arkadiai… én már sok csatát vívtam mégsem találkoztam olyan ellenféllel, aki a dicső halálban részesíthetett volna engem. csak reménykedem, hogy az összes ellenünk vezényelt katon aközött lesz legalább egy, aki alkalmas a feladatra.

xerxes...  ...és pénze

xerxes és leonidas nem találkozott egymással. xerxes nem ment ki egymaga a csatatérre. és a perzsák pénzén az isten-király egész alakos.

a király  az isten-király vére csordul

alapjában megpróbálták a látványt torzszülöttekkel, kitalált lényekkel, dekadens deviánsokkal egyfajta cirkuszi, karneváli hangulattal érdekessé tenni. nekem ez a rész nem jött be annyira, de legalább nem húzták el.

ikon...  ...ikon

leonidas nem utolsóként halt meg a csatában. testét azonban emberei nagyon sokáig védték egy magaslaton, ahol végén körbezárták őket és meghaltak. azon a helyen a mai napig találni nyílhegyeket abból a csatából, ami igencsak elgondolkodtató…

az ikonszerű zárókép azonban zseniális.

leonidas halála után spárta szobrot emelt neki, ami a megtiszteltetés legnagyobbika volt abban a korban.

cimkék

10 hozzászólás

  • ervin
    március 30., 2007 — 21:38 | Permalink

    Szerintem nagyon jó volt igy, ahogy volt. A 300 cimű képregény megfilmesítéseként létrejött film egy jó 300 cimű képregény megfilmesítés lett.
    Lehetett volna kicsit jobb, főleg az otthoni szál; nálam 9/10.

    http://www.wtfsrsly.com/sparta.php
    ezen ma percekig, patakokban folyó könnyekkel röhögtem.

  • március 31., 2007 — 21:18 | Permalink

    A filmkritikát, meg a hozzáfűzött megjegyzéseidet olvasva, oylan érzésem lett, mintha te lennél a hiteles forrás, aki ott volt a csatában, de legalábbis megfigyelő volt ;)

  • március 31., 2007 — 21:28 | Permalink

    pedig én is csak lelkes amatőr vagyok, aki imádja ezt a kort és az erről szóló könyveket… ki tudja mi történt ott valójában.

  • április 1., 2007 — 20:28 | Permalink

    Érdekes volt olvasni a sok háttérinfót. Köszönet érte. Bevallom én is leszedtem a polcról a történelem könyvem, de az messze nem volt ennyire részletes. :-)

    A filmből nekem se jöttek be a torzszülöttek, no meg néhol picit talán túl véres/brutális volt, bár hál’Istennek nem tudom mennyire véres/brutális egy ilyen csata…

  • április 1., 2007 — 22:44 | Permalink

    Én is “túl vagyok” a filmen. Nekem bejött, bár a hollywoodi kötelező túlzásokat, fura lényeket kihagyhatták volna.
    Amúgy nem akartam elolvasni a bejegyzésed, míg meg nem néztem a filmet. :D Jó lett a bejegyzésed!

  • április 1., 2007 — 23:30 | Permalink

    Nem rossz film. A színvilág nagyon ott van.

    Nem szoktam tv-zni, de valamelyik nap véletlenül akkor és ott kapcsoltam be, amikor a követes-kutas rész greenbox-áról beszéltek, hogy az hogyan készült. Hát nem semmi.

  • Tarasz
    május 15., 2007 — 23:20 | Permalink

    Jó volt olvasni a kritikát, szerintem elég jól sikerült! Köszi!
    Ami a csatajeleneteket illeti szerintem sajnos egy két rész elég komikusra sikerült…Mondjuk jó lett volna ha a filmben a perzsa katonák nem hármasával meg tizesével mentek volna neki a spártaiaknak… legalábbis nekem ez jött le. Szerintem a film egy erős 6/7-es. Nem csak ezen hibák miatt!

  • augusztus 6., 2007 — 17:06 | Permalink

    ez a film nekem nagyon bejön nekem Puporka Dávidnak és láttam már sok történelem filmet de ez a legjobb folm amit láttam érdemes lenne ha ki adnák mgyarba a filmet egyszerűen jó te tényleg jó lenne ha kiadnátok

  • Petya
    október 17., 2007 — 17:05 | Permalink

    Szerintem hülye aki azt mondja hogy ez a fil szar mert nagyoneltalálták!! Igaz van benne pár baromság de jó!!

  • Kovács Ákos nyiregyháza
    február 8., 2008 — 16:44 | Permalink

    nagyon jó …
    a film még jobb
    ugy jó ahogy van….

Hozzászólás

Az email címe soha nem jelenik meg máshol. A név és az emailcím megadása kötelező

*
*