addig annyit tudok mondani, hogy egy darabban az ‘atheni allam’ cimu muve maradt meg, a tobbi csak toredekesen, ahogy a ‘politika’ cimu mu is, amely valojaban jelen diskurzusunk temaja is egyben, tehat ha errol akarsz olvasni, akkor ezt keresd. ez a mu valojaban a mai modern allambolcselet alapmuvenek is szamit.

egyebkent arisztotelesz 20 evig jart platonhoz, es meg platonra is hatassal volt, platon modositotta elmeletet a tanitvany hatasara.

es vegul, ha mar ugyis kezemben volt a jegyzet, frissitettem a tudasom, es kicsit kiigazitanam amit fentebb irtam. a demokracianak a helyes parja, a kozeposztaly uralmara epulo politeia, mely a jegyzet szerint a tortenelmi tapasztalatok alapjan stabilnak latszik, egyfajta kozeparany az oligarchia es a demokracia kozott (lasd arany kozeput – ami egyebkent ebben a formaban egy tevedes). tehat velhetoen a politeia lenne az az idealishoz legkozelebbi ugynevezett vegyes allamforma, amit hianyoltal, es ami igy a kerdesedre egyben valasz is, meg akkor is, ha en hulye vagyok;)

a politeiarol fontos tudni, hogy az egyenloseget ket oldalrol kozeliti meg. egyeni szabadsagaban mindenki egyenlo, am erdemeiben nem. az uralkodo osztalyt az a reteg kepviseli, amelynek legtobb az erdeme. osszeegyezteti a vagyoni cenzust es az egyenloseget, igy megfekezve a mindket vegletben rejlo veszelyeket, igy hozva letre egyfajta stabilitast.

miert is nem? mert az ideak vilaga nem a foldon van (az ideakrol lasd a barlang hasonlatot), tehat ami idealis az fogalmilag nem valosithato meg a foldon (lasd pozitiv es negativ utopiak a tarsadalomrol), hisz az ember messze all az idealis embertol, tehat nem lenne kepes idealis tarsadalmat letrehozni.

masreszt azert sem tehet ennel tobbet, mert mindharom helyes allamforma magaban hordozza onnon bukasat, igy tehat ez a 6 allamforma egyfajta korforgasban van, egymast kovetoen alakulnak ki egymasbol.

a jelenlegi ideal a demokracia olyan ellenorzott formaja, amely megakadalyozza a zsarnok kiemelkedeset. hogy ezt lehetetlen megoldani, azt mar tobb esetben bizonyitotta a 20. szazad, mindenesetre igyekszunk megakadalyozni a diktaturak kialakulasat.

jelenleg tehat megprobaljuk cafolni arisztotelesz tanainak azon tetelet, hogy a korforgas szuksegszeru, es probaljuk bizonyitani, hogy a demokracia kepes lesz tartossa valni. azonban ekkor felmerul a kerdes, vajon mi kulonbozteti meg a megelhetesi populizmust a diktaturatol. a 20. szazadi tapasztalatok alapjan ugyanis a megelhetesi populizmus, ami egyre tobb europai allamban van jelen, valojaban eloszobaja, csiraja a diktaturanak. tehat a lehetseges zsarnokok mar a spajzban vannak.

egyebkent nem csak en tartom arisztotelesz e munkajat nagyobbra platon emlitett muvenel, ami inkabb egy elmelkedes az idealis (tehat foldon nem letezo) allamrol, ellenben e komoly elemzessel. foleg ha belegondolunk hogy akkoriban az a 158 alkotmany kb a gorogok lakta terulet osszes varosallamat jelentette. (nem mintha ma kevesnek szamitana 158 alkotmany atolvasasa)

ezert is nevezzuk ma a demokratikus allamokat demokracia helyett inkabb koztarsasagnak, vagy modern demokracianak, hogy fent idezett jellemzes alol kivonjuk.