először is a meg kell követnem az opensuse szavazás eredményét. vmiklós volt kedves és felhívta figyelmemet arra, hogy attól, hogy nekem a poharam félig üres, másnak félig tele van. és igaz… a demokrácia, az demokrácia. én most az üres részhez tartozom… azonban megsúgta, hogy a frugalware levlistái is úgy van beállítva, ahogy én és az egyszeri user kéri… mert az egyszerieknek nem könnyű elmagyarázni, hogy egyszeriek egyszerűek.
de, hogy ne legyen értelmetlen a kirohanásom… felkeltette érdeklődésemet gi_joe megjegyzése, hiszen nekem arisztotelész nem erről az oldaláról ismeretes (számomra). ezért a házi könyvtáram ókor szekciójához fordultam és megdöbbenve tapasztaltam, hogy valóban vannak arisztotelész munkásságának ilyen vetületei.
158 alkotmány ismerete alapján három tökéletes államformát különböztet meg [arisztotelész]: a monarchiát (egyeduralmat), az arisztokráciát (a kevesek uralmát), a politeiát (a többség uralmát). ezek elfajulásai: a türrannisz (zsarnokság), az oligarchia (a gazdagok uralma) és a demokrácia (a nép uralma).
ezzel azonban ki is merül eszmefuttatása, és főleg platónnal vitatkozik, akinek azért sokkal komplexebb elképzelései vannak (és én erre is emlékeztem), amelyet államtanként is ismerünk. bírálja természetesen az oligarchiát, azonban a demokráciáról szóló nézetei a legfigyelemreméltóbbak számomra:
a demokrácia akkor keletkezik, ha a szegények magukhoz ragadva a győzelmet, ellenfeleiket részben megölik, részben száműzik, a többieket pedig alkotmányos jogokban és vezető állásokban az egyenlőség alapján részeltetik. mindenekelőtt, ugyebár, természetes, hogy a polgárok mind szabadok, s az állam csak úgy duzzad a szabadságtól és a szabad beszédtől, s mindenkinek megvan a joga arra, hogy azt tegyen, amit akar.
milyen az ember, aki ilyen társadalomban felnő? a tanárok félnek a diákoktól, az öregek a fiataloktól. az ilyen társadalomban a kevélységet szabadságnak, a pazarlást nagyvonalúságnak, a szégyentelenséget bátorságnak nevezik.
a demokrácia könnyen erőszakuralmoba (türannisz) csap át. ez természetes reakció a demokráciára. a türannikus államforma nem másból, mint a demokráciából fejlődik ki, vagyis a legtúlzóbb szabadságból a legteljesebb és legkegyetlenebb szolgaság válik. ahogyan az oligarchiát az egyre nagyobb gazdagságra való törekvés rontja meg, ugyanígy a türanniszt a szabadság túlhajtása. a zsarnok az első időben népvezérként lép fel. aztán testőrséget kér maga számára és megbízható emberekkel veszi körül magát, gyakran felszabadított rabszolgákkal. először csökkenti az adókat és a gazdagok vagyonát elkobozza. később azonban a népnek kell eltartani, akitől elveszi a fegyvereit. a türannikus államformában a nép a szabad embereknek való szolgálás helyett a szolgák zsarnokságát, a korlátlan szabadság helyett a legkegyetlenebb zsarnokságot kapja cserébe.
és mindez úgy 2400 évvel ezelőtt…
8 hozzászólás
=)
az utolso mondatodra reagalnek csupan: a vilag fejlodesere epito minden tarsadalmi elmelet (lasd pl Marx) teves, a tarsadalom nem fejlodik, csak valtozik. eppen ezert van, hogy mig a gorogok technikai vivmanyait manapsag mar nem tekintjuk modernnek, az ilyen es hasonlo temaju filozofiai muveik a mai napig hordoznak hasznalhato tartalmakat.
egyebkent nem csak en tartom arisztotelesz e munkajat nagyobbra platon emlitett muvenel, ami inkabb egy elmelkedes az idealis (tehat foldon nem letezo) allamrol, ellenben e komoly elemzessel. foleg ha belegondolunk hogy akkoriban az a 158 alkotmany kb a gorogok lakta terulet osszes varosallamat jelentette. (nem mintha ma kevesnek szamitana 158 alkotmany atolvasasa)
ezert is nevezzuk ma a demokratikus allamokat demokracia helyett inkabb koztarsasagnak, vagy modern demokracianak, hogy fent idezett jellemzes alol kivonjuk.
azonban arisztotelész ezen kutatómunka alapján sem tudta meghatározni, hogy melyik társadalom az ideális. vagy legalábbis nekem úgy tünt, hogy a három közül nem nevezi meg egyiket sem. talán nekem ez hiányzik kicsit…
Szerintem mindegyik lehet ideális. A kérdés inkább az, melyik a legstabilabb, azaz az elfajulásnak legellenállóbb.
szerintem pedig egyik sem, mert az emberi tényező ott van. az meg nem működik valami jól :)
Már megint félig van tele :D
mi az hogy nem nevezi meg melyik az idealis allamforma?:) hat hisz harmat is felsorol mint lehetseges idealis valasztas. ennel tobbet, ha akarna sem tehetne.
miert is nem? mert az ideak vilaga nem a foldon van (az ideakrol lasd a barlang hasonlatot), tehat ami idealis az fogalmilag nem valosithato meg a foldon (lasd pozitiv es negativ utopiak a tarsadalomrol), hisz az ember messze all az idealis embertol, tehat nem lenne kepes idealis tarsadalmat letrehozni.
masreszt azert sem tehet ennel tobbet, mert mindharom helyes allamforma magaban hordozza onnon bukasat, igy tehat ez a 6 allamforma egyfajta korforgasban van, egymast kovetoen alakulnak ki egymasbol.
a jelenlegi ideal a demokracia olyan ellenorzott formaja, amely megakadalyozza a zsarnok kiemelkedeset. hogy ezt lehetetlen megoldani, azt mar tobb esetben bizonyitotta a 20. szazad, mindenesetre igyekszunk megakadalyozni a diktaturak kialakulasat.
jelenleg tehat megprobaljuk cafolni arisztotelesz tanainak azon tetelet, hogy a korforgas szuksegszeru, es probaljuk bizonyitani, hogy a demokracia kepes lesz tartossa valni. azonban ekkor felmerul a kerdes, vajon mi kulonbozteti meg a megelhetesi populizmust a diktaturatol. a 20. szazadi tapasztalatok alapjan ugyanis a megelhetesi populizmus, ami egyre tobb europai allamban van jelen, valojaban eloszobaja, csiraja a diktaturanak. tehat a lehetseges zsarnokok mar a spajzban vannak.
tudnál ajánlani egy könyvet arisztotelész ezen elméleteiről? az enyéimben meglepően érintőlegesen említik ezt az oldalát. nagy sándorral való kapcsolata valahogy elhomályosítja a többit egyes írók szemszögéből…
oszinten szolva picit zavarba jottem, mikor a keresed olvastam, mert annak idejen, mikor az allam es jogbolcselet targyakbol ezt vettuk eleg sporolos voltam, igy a polcomrol most csak egy egyetemi jegyzetet tudtam elovarazsolni (allam-es jogbolcselet – kezdetektol a felvilagosodasig cimmel), es nem tudom abban a tanulmanykotetben, amit nem vettem meg melle, van-e valami hosszabb idezet tole. utana fogok jarni, igerem.
addig annyit tudok mondani, hogy egy darabban az ‘atheni allam’ cimu muve maradt meg, a tobbi csak toredekesen, ahogy a ‘politika’ cimu mu is, amely valojaban jelen diskurzusunk temaja is egyben, tehat ha errol akarsz olvasni, akkor ezt keresd. ez a mu valojaban a mai modern allambolcselet alapmuvenek is szamit.
egyebkent arisztotelesz 20 evig jart platonhoz, es meg platonra is hatassal volt, platon modositotta elmeletet a tanitvany hatasara.
es vegul, ha mar ugyis kezemben volt a jegyzet, frissitettem a tudasom, es kicsit kiigazitanam amit fentebb irtam. a demokracianak a helyes parja, a kozeposztaly uralmara epulo politeia, mely a jegyzet szerint a tortenelmi tapasztalatok alapjan stabilnak latszik, egyfajta kozeparany az oligarchia es a demokracia kozott (lasd arany kozeput – ami egyebkent ebben a formaban egy tevedes). tehat velhetoen a politeia lenne az az idealishoz legkozelebbi ugynevezett vegyes allamforma, amit hianyoltal, es ami igy a kerdesedre egyben valasz is, meg akkor is, ha en hulye vagyok;)
a politeiarol fontos tudni, hogy az egyenloseget ket oldalrol kozeliti meg. egyeni szabadsagaban mindenki egyenlo, am erdemeiben nem. az uralkodo osztalyt az a reteg kepviseli, amelynek legtobb az erdeme. osszeegyezteti a vagyoni cenzust es az egyenloseget, igy megfekezve a mindket vegletben rejlo veszelyeket, igy hozva letre egyfajta stabilitast.
1 Trackback
[...] olcsóér jót, vagy drágáért szart akarunk-e mi, szavazzunk, szavazzunk, hogy mit akarunk, a demokrácia jó [...]