k:blog

még élénken él bennem, amikor először hallottam tom petty lemezt, amikor középiskolás voltam, nevezetesen a full moon fevert. és akkor szanaszét hallgattam…

aztán úgy éreztem egy idő után, hogy teljesen felszínes és már nincs mit mondania nekem. majd a semmiből jött a wildflowers, ami olyan volt, mintha nekem írta volna, nem tudott hibázni rajta és a mai napig így van, aztán nem történt más, csak megjelent az echo, amit nem értettem, a the last dj, amit sokáig nem hallgattam igazán és most a highway companion és minden új értelmet nyert, mintha együtt öregednénk, együtt komolyodnánk… és csak most vettem észre egy dalt: a dreamvillet.

a dreamville, ami nem másról szól, mint a pillanatnyi boldogságról. arról, amikor érzünk egy illatot, amikor egyetlen pillanatról azt érezzük, hogy ez tökéletes valami nagyon szép, ami egy elképzelt helyre vezet, dreamvillebe. akkor nagyon régen. sokszor érzek én is ilyesmit, és most valaki megírta végre. talán nem én vagyok az egyedüli, aki így érzi… és tessék benne figyelni a vonósokat.

goin’ down to lillian’s music store
to buy a black diamond string
gonna wind it up on my guitar
gonna make that silver sing
like it was dreamville
a long time ago
a million miles away
all the trees were green
in dreamville

i keep wakin’ up all by myself
with a bluejay in my brain
flappin’ his wings, making me sing
it was just about to rain

like it was dreamville
where i was born
light-years from here
and the air smelled good
in dreamville

ridin’ with my mama to glen springs pool
water was cold my lips were blue
there was rock and roll across the dial
when i think of her it makes me smile

like it was dreamville
a long time ago
a million miles away
all the trees were green
in dreamville
in dreamville

it was in dreamville
a long time ago
light-years from here
and the air smelled good
in dreamville

a másik dal, ami az új lemezen jelent meg és grammy díjra jelölték a square one és szintén zseniális.

had to fight some higher ground
had some feel to deal around
you can’t say what you don’t know
hit around and work no more
last time though I hit my tracks
so why I could not get back
yeah my way was hard to find
can’t sell your soul for peace of mind

square one, my slate is clear
rest your head and meet my dear
it took a world of trouble, it took a world of tears
it took a long time to get back here

try so hard to stand along
struggle to see pass my nose
always had more dogs and bones
i could never wear those clothes
it’s a dark victory
you won and you’re so lost
told her you were satisfied
but you never came across

square one, my slate is clear
rest your head and meet my dear
it took a world of trouble, it took a world of tears
it took a long time to get back here

talán volt értelme megírni ezt a bejegyzést…