az emberek többsége azt hiszi, hogy egy termék lokalizációja rendkívül egyszerű történet, főleg, ha egy operációs rendszerről van szó, hiszen ott a telepítő, amit amúgy is egyszer lát az ember és ott a beállítási felület, aztán jónapot.
sajnos ez nem egészen ilyen egyszerű. egy kiterjedt operációs rendszernél meg főleg nem egyszerű. sokan megfeledkeznek arról, hogy egy linux disztribúció számos felhasználói csomagot is tartalmaz, amelyek más gyártó esetében külön termékek. nem elég, hogy nonszensz versenyezni egy ízig-vérig kereskedelmi termékkel, de ennek dacára a lokalizáció mindenhol fájdalmas pont, hiszen elő-elő bukkanó angol feliratok irritálják a kedves vagy éppen ellenséges felhasználót.
mindenképpen tudni szerettem volna, hogy egy disztribúció milyen lokalizáltsági szinten leledzik. vagyis valójában mennyire támogat egy-egy nyelvet. amikor erről megkérdeztem karlt, akkor nem nagyon értette, hogy miről van szó, hiszen van erről kimutatás, ez ezonban nem ad valós képet…pedig egyszerű: fogjuk a forrást, vegyük ki a lokalizációs állományokat és vizsgáljuk meg azok állapotát.
ez egyből azt eredményezte, hogy letöltöttem a sled és az opensuse forrást, zoli írt egy szkriptet, ami megfelelően szétrendezi az állományokat, én pedig a nem leprogramozható human részét végeztem el, majd pioo és andrás összerakott egy elemző webes oldalt, amely egyébként a hdf-en megemlített project:scope első fázisával szimmetrizál.
első körben megvizsgálva a magyar nyelvet rá kellett döbbennem, hogy gyalázatos állapotban van az egész, ezért gyorsan megnéztem a cseh nyelvet, ami ennél is rosszabb, illetve a németet, amely valamennyire talán etalonnak tekinthető. az eredményt elküldtem a stanslavnak és karlnak, aki szintén azért meglepődtek, és karl egyből felajánlotta, hogy legyek az opensuse projekt build server részén megvalósuló translation projekt vezetője. ez azért elkeserített, és igazából én nem egy projektet szeretnék, hanem megoldást erre a helyzetre. ezért abban maradtunk, hogy a co-maintener leszek, ha akarok… de most nem akarok, ez azonban elindított egyfajta belső folyamatot, amelynek eredménycsírái is megjelentek.
arra gondoltam, hogy talán nem én vagyok az egyetlen ebben a világban aki küzd ilyen jellegű problémákkal, ezért elmentem a frugalware ircre, ahol kedvesen rámutattak a forrásra, amit én le is szedtem. meg kell mondjam, hogy a frugalware forrása sokkal rendezettebb, mint a mienk, és habár egy teljes éjszakám ráment (értsd: nem aludtam) de elkészült a magyar, német és kérésükre a lengyel statisztika, amely jobb eredményt mutatott.
ennek oka egyébként nem más, minthogy a lokalizáció állapota szemmel láthatóan fejlődik és frugalwarék megfelelő leading edge dolgokat tesz bele, amelyek mindenképpen jót tesznek a statisztikának. ennek ellenére dicséretes disztribúció.
valamikor elkészítem az ubuntu statisztikát is, de ezek a sok speciális csomag miatt nem egyszerűen kezelhető dolgok, és eltartanak egy ideig… az ubuntu-hu ircn is jó volt látni, hogy értik miről beszéllek és nem tartanak komplett idiótának…
egyébként bármelyik disztribúció csatlakozását szívesen venném a projekthez, mert mindenképpen hasznos látni ezeket az állapotokat.
a következő lépés az lenne, hogy a disztribúciók felelősei eldöntik, hogy számukra mi a fontos egy disztribúciójuk lokalizáltsága területén és prioritásokat állítanak fel. a disztribúciókon átívelő csomagokat összelinkelve és a disztribúciók prioritását figyelembe véve pedig pontosan meghatározható lesz, hogy mi az irány… vagyis milyen komponensek lokalizálása hasznos a közösség, az open source közösség számára. ez tulajdonképpen a projekt:scope első fázisának feladata. ez mindenképpen izgalmas feladat…
tudom most sokan azt gondolják, hogy miért van erre szükség, hiszen mi angolul használjuk a programokat. na igen, de szerintem a cél az, hogy egyre szélesebb körben lehessen használni a linuxokat, megfertőzve vele, az egységsugarú felhasználót. ennek pedig az egyik módja a lokalizáció kiterjesztése mind nagyobb területre.
a projekt másik fontos célja pedig a az elkészült lokalizáció egységesítése. a fordítások jelenleg megfelelően eltérőek tudnak lenni, de gondoljuk csak meg, hogy egy mplayer egy xmms vagy egy banshee nyelvezetében vajon kell hogy különbség legyen, vagy hogy még messzebbre menjek, az apply gombot valóban egységesen fordítjuk?
a felhasználónak az ad biztonságérzetet, hogy ismerősen mozog az alkalmazásban, nem bizonytalanodik el, hogy mi mit jelent. vajon mekkora előrelépés lenne, ha a projektek egységesíteni tudnák nyelvi kultúrájukat, sőt ez azt jelentené, hogy a felhasználó mindegy melyik disztribúció elé ül le, nyelvezetében egységes megoldást lát… jó lenne egyszer ideáig eljutni, hogy lássuk, hogy mennyi minden van még előttünk, hiszen a jelenlegi álom-rendszer a gettext alapú lokalizációval foglalkozik. vannak ezen kívüleső programok, és akkor még nem beszéltem a helpekről, illetve a dokumentációkról… mert ettől teljes a kép… de ennyire ne szaladjunk talán előre:) jó lenne, egy projekt, amely végre igazán átívelne disztrók felett, amely nem szét, hanem összehúzná a one-man-show lokalizációs projekteket… a scope:project következő fázisai igazi közösségkovácsoló elemekkel szeretném, ha gazdagodna…
és miért jó ez nekem? mert szeretem a lehetetlent… :)
