úgy tíz évvel ezelőtt fedeztem fel, hogy a matematika és a zene kapcsolata milyen szoros. mivel mindkét terület számomra rendkívül izgalmas, ezért úgy gondoltam kísérletezek vele egy kicsit. ezért fogtam egy skálát és elkezdtem a matematikát felhasználva komponálni. transzponáltam, majd az hangközöket és hanghosszokat szoroztam vagy osztottam, anélkül, hogy belehallgattam volna. erre a midi adott lehetőséget, ami egyszerű programozást jelentett. magam is meglepődtem milyen lett. nem a hangszerelés az érdekes, mert ez egy general midi, hanem ahogy felfejlődnek a hangok.
music by numbers
nem véletlen, hogy a nagy zenészek egyben remek matematikusok, csak az egyik ismeret felülkerekedik a másikon. ha ezt nem teszi, akkor átlagos marad mindkettőben, akár csak én.
az amadeus című filmben van egy nagyszerű jelenet, amikor salieri belelapoz mozart kottáiba, beleolvas, és a zene megszólal a fejében, majd azt mondja:
salieri: are you sure you can’t leave these here and come back?
constanze mozart: it’s tempting sir, but it’s impossible i’m afraid. wolfie would be frantic if he found they were missing, you see they’re all originals.
salieri: originals?
constanze mozart: yes, sir, he doesn’t make copies.
salieri: these are originals… they showed no corrections of any kind. he was simply writing down music already finished in his head. page after page as if he were taking dictation.
mozart pedig írt és írt, hangorgiák estek ki fejéből:
II. józsef: your work is ingenious. it’s quality work. and there are simply too many notes, that’s all. just cut a few and it will be perfect.
mozart: which few did you have in mind, majesty?
mert beszólni is tudott…
egy hozzászólás
A zenet nem adod kozre valameny CC licensz alatt, valamint a forraskodot is? :)