tegnap este fél kilenc fele, kizárásos alapon elvetődtem ismét a „nagy” könyvesboltba, hogy megvegyem a legendavadászat című könyvet, amely a hvg és a discovery channel kiadása. azonban hiába néztem át a megfelelő helyeket, de nem találtam a könyvet, ezért eladó után néztem:
én: jó estét kívánok, egy könyvet keresek, amely a hvg kiadó adott ki nemrég, de címét nem tudom…
eladó: jó estét, és miről szól?
én: különböző hiedelmek, tévhitek után nyomoz
eladó: cím nélkül nehéz lesz megkeresni…
én: kiadó szerint nem lehet?
eladó: hmmm. nem… tudom, de mintha egy kolléga olvasta volna… eszkimókról meg ilyenekről szól nem?
én: hát, lehet…
eladó (a másikhoz): emlékszem itt volt az a könyv… de mintha nem a másik emeleten van?
én: inkább odamegyek, arra az emeletre, hol nézzem?
itt most nem idézném tovább, az egész könyváruház a könyv után kezdett nyomozni. 12 perc elteltével:
eladó: megvan!
én: na, merre kellett volna keresnem?
eladó: hmm, a zenénél van!
én: hmmm?
eladó: én se értem, nem oda való, át kéne rakni máshova…
én: az jó lenne…
eladó: ön szerint hova tegyük?
én: ?! …én egy emelettel feljebb vinném, oda, ahol a többi hvg könyv van
eladó: de itt tematikus rend van, nem kiadó szerinti!
én: ha tematikus rend lenne, akkor ez nem lenne a zenénél… másrészt teljesen odaillik a könyv tematikusan is, én legalábbis ott keresném…
eladó: akkor odavisszük!
és elindultak az eladók és átvitték a könyveket az általam javasolt helyre…
azért volt abban ráció, hogy a zenéhez tették… így legalább vettem egy zenei témájú könyvet is :) ez aztén a field marketing! :)
