k:blog

olyan film már volt, amikor idegen civilizáció és/vagy genetikai kísérletek kapcsán elszabadul a vírus / hordozó / mutáns és azt egy fegyveres különítménynek kell megölni/megóvni egy titkos labor / alagút / barlang / űrállomás mélyén…

vajon hányszor lehet elsütni még ezt? szerintem még ezerszer… mert ez tetszik nekünk. ez azonban egy kicsit más. egy játékból készült film, na igen a resident evil is ilyen volt, de mégis, itt egyszerűen vászonra vitték a játékot, és be kell valljam én sokkal rosszabbra számítottam…

a doom 3-al amikor elkezdtem játszani, kb. 2 óra után el kellett döntenem, hogy most tényleg végigjátszom, és infarktussal kórházba megyek, vagy kihagyom… bevallom nem vettem elő többet a játékot, mert kikészített… és a film… nos a karfát itt is markolásztam, tehát remekül átjött ez a rész. és a többi is…

kid: is it always that rough?
pinky: believe me, it used to be a lot rougher.
pinky: there was a time when ark travel was susceptible to,
pinky: let’s say major turbulence.
kid: what’s he mean?
john: he means he went to one galaxy, his ass went to another.
pinky: call it a scientific miscalculation.

kifinomultan áttették a játékban található elemeket, a környezet, de még a vezérlőpultok fontkészletét is. úgyhogy le a kalappal. nyílván a rendező végigtolta párszor a játékot, vagyis nem annyira szívbajos, mint jómagam.

pinky: you don’t look like a “mac.”
mac: my name is katsuhiko kumanosuke takaashi
pinky: so, mac.

a legjobb rész mégis a végén, amikor egyszerűen a játékba csöppenünk. teljesen fps jelleget kap az egész, mintha játszanánk, és megy a hentelés… mellesleg ezt a pár percet 14 napon keresztül vették fel, hogy a kameramozgások élethűek legyenek, a vágások pedig abszolút helyén vannak.

ha másért nem, ezért a pár percért érdemes megnézni a filmet… doomosoknak és kiöregedett doomosoknak pedig kötelező.