a szálloda egyszerű volt és szép. nyáron roskadozhat a vendégektől, hiszen strandja és egy komplett viziparkja volt. fürdőruhával azonban nem készültünk. erre azonban csak az utolsó nap lett volna időnk amúgy is… aznap éjjel egy vegyes haltállal nyugtattuk meg magunkat, mivel ebédelni nem volt időnk…
a rendszer úgy nézett ki, hogy az infrastruktúra 7 általános iskolát szolgált ki. ebből 3 helyen volt szerver, és a maradék 4 iskola pedig a városházán lévő szerverhez csatlakozott. a helyek csillagpontban 100 megán voltak összekötve, hol bérelt vonallal, hol vezeték nélküli megoldással. az ott lévő rendszer ellentmondott mindannak, amit anno címtártervezés címén a fejünkbe vertek, azonban ez semmi nem volt ahhoz képest ahogy az egész rendszert kitalálták…
a sles8-on egy samba volt, ami eljátszotta, hogy ő egy windows megosztás, amit az nnls összekapcsolt az edirectory-val. a windows munkaállomások eljátszották, hogy ők egy netware szerverre kívánnak kapcsolódni, ahol is a novell login scriptekben samba megosztásokra mappelte, és mivel ez nem igazán jól ment a timeoutok miatt, ezért az egész tetejére ráhúztak egy kixes scriptet, amely a loginscriptekől kiszólogatott.
mindenki azt játszotta, ami éppen nem volt, így halmozódtak a teljesítményproblémák. a csomagok egy része pedig nodeps paraméterrel került fel, így a függőségek hiánya adott még pár gyomrost az egésznek. bíztunk benne, hogy főleg ezzel van probléma, és mivel a megrendelés arról szólt, hogy oes-re frissítsünk amit látunk, hát ezt követtük… legalábbis egy darabig…
első nap rugtvedten kezdünk, amely viszonylag közel volt, és a reggel 8 órás sötétben botorkálva megtámadtuk az iskolát, ahol elkezdtük a munkát… a feladat neheze opira hárult, amíg én az edirectoryt és az egyetlen netware szervert simogattam a fában, hogy a szinkronok rendben menjenek és közben stijannak válaszoltam a legkülönbözőbb témában felmerülő kérdéseire. már varsóban is megfigyeltem, hogyha az ember a novelltől jön, azt hiszek, hogy a komplett knowledgebase a fejében van indexelve, és mindegyik termékhez ért. mindenesetre próbáltam ezt a látszatot megtartani, és válaszolni a kérdésekre opival. a legjobban a nyomtatók újrahúzásától tartottunk, mert féltünk, hogy a valami rejtélyes okból a munkaállomásokra ez kihatással lesz. kyle provoból messengeren keresztül megnyugtatott, hogy nem lesz baj, majd mikor vázoltuk a helyzetet az nnls-el kapcsolatban, meglepődött, hogy valaki még használja ezt…
stijan minden nap kávét hozott, egy hatalmas termoszban, amelyen hatalmas microsoft felirat díszelgett, majd megállapodtunk abban, hogy hát igen, a microsoft mégiscsak jó hardvergyártó :)
közben az iskolában zajt az élet, gyerekek hancúroztak, tanultak, vagy mentek tornaórára sílécekkel… bárkivel találkoztunk, végtelenül kedves volt, olyannyira, hogy az már zavarba ejtő volt. valahogy az egész teljesen más világ. a táj gyönyörű, mindenki nyugodt, nincs őrült kapkodás, az autók nem dudálnak… rendkívül idillinek tűnt minden. azt kell mondjam: ez a norvégia dolog össze van rakva.
este 10-re megvoltunk, és habár a samba tákolás továbbra is recsegett, ennél többet nem tehettünk, ezért este 11 felé elhagytuk a helyszínt. magunk között össze-össze néztünk, hogy ez így nem lesz jó… elkocogtunk egy esso kúthoz, ahol hotdog/hamburger párossal csillapítottuk a természet állal megkövetelt anyagcsere-ingereket és másnapra két iskolát irányoztunk elő magunknak, hiszen már megvolt mit akarunk és hogy akarunk, csak csinálni kellett.
2 hozzászólás
két éve nekem is volt szerencsém néhány napot eltölteni norvégiában, és hasonló érzésem volt az országgal kapcsolatban. szombaton csak délelőtt 10 órakkor kezdődik az élet, addig konganak az utcák az ürességtől. és rendkívül segítőkész volt bárki, akihez fordultunk. természetesen az is alap, hogy a kisiskolástól a nyugdíjasig mindenki beszél angolul…
szóval ha nem lenne olyan hideg és sötét, akkor szó nélül odaköltöznék :)
vissza akarok menni mert nincsen sötetés hideg és annyira rendben volt az az orszag hogy csak na. most muhahahahaha