december 9., 2005 – 16:08
0 / 3,764

magasságok és mélységekúgy gondoltam, hogy ebben a könyvben majd jól megtudom a kedélyállapot-változások, a depresszió mibenlétét, meg úgy mindent, és azt, hogy ezt ki hogyan hidalta át. ennek ellenére nem találtam mást, mint azt, hogy az emberek elmondják saját nyomorúakat, ráadásul van aki nem tudja levetkőzni ripacsságát… az olvasó sajnálatára ácsingózni rendkívül visszatetsző számomra.

és mégis meglepődtem, hogy pár dologban nagyon is egyetértek a nyavalígóval, vagy megéltem azt, vagy valami ilyesmi… és megdöbbentő volt, hogy azok az emberek gondolatai állnak a legközelebb hozzám, akiket a médiákon keresztül kapott információk alapján rendkívül antipatikusnak tartok… mintha sorsunk mégis mutatna párhuzamot. tehát ebben a könyvben mindenki talál magára illeszthető motívumot, mégis csalódás volt nekem… sajnálom.

furcsa dolog, hogy mik vagyunk és minek látszunk… a múlt héten találkoztam egy blogreaderrel, aki azt mondta mennyire irigylésre méltó ember vagyok… valóban így lenne? nem hiszem.

még magam sem látom poklom bugyrait, mindig csak beléjük botlok, és az ekkor felszisszenő energiák nekem feszülnek, hogy elragadjanak. régen megtanultam, hogy ne irigyeljünk másokat, mert nem tudjuk mit is irigylünk igazán, és ezt már a népmesék is elregélték nekünk… panaszkodni ugyanígy értelmetlen… okosan, boldogan és gondtalanul élvezni az életet nagyon könnyű… fejben… megvalósítani már nagyobb kihívás, de mindenkinek törekednie kell rá vérmérsékletéhez megfelelően.

de akkor jöjjön egy klasszikus, aki magára ismer, az keresse fel háziorvosát :) és aki hallja benne, az egy-két-há’-négy részt az halkítsa le, mert vagy halláskárosodás éri, vagy megüti a közelben álló :)

[audio:knskm.kbl]
kft: nem sikerül kikúrálni magam

rosszul állnak újabban a dolgaim
egyre jobban romlik a közérzetem
mind elfogyott a dobozból a gyógyszerom
nem sikerül kikúrálni magam

nem tudom, mi van velem
a szabó család az egyetlen örömem

lábaimon már nem vágom a körmöket
és nem veszem meg az esti hírlapot
alig eszek, az is csak inkább nyamnyogás
nem sikerül kikúrálni magam

he-de, bíbor-bársony vendégség
jobb egy napi egészség, a-haaaaaa!

a villamosokon rugdalják a holmimat
és leszakadnak mind a gombjaim
a dunából meg büdösség jön főfele
nem sikerül kikúrálni magam

hej-de, nem tudom, mi van velem
de aggódom, nagyon aggódom…

cimkék

,

Hozzászólás

Az email címe soha nem jelenik meg máshol. A név és az emailcím megadása kötelező

*
*