már régóta dolgozom ezen, lopva az időt innen-onnan… nagy öröm volt utánna járni, hogy vajon hogyan halt meg akhilleusz…? a válasz a kérdésre természetesen az, hogy: nem tudjuk. hiszen nem voltunk ott…
azonban mégis érdekes okfejtésre szeretnék meghívni bárkit, akinek van 10 perce…
általános iskolás lehettem, amikor komolyabb mesékre vágytam. a görög mitológia ebből a szempontból kézenfekvő és tökéletes választás volt. éltem-haltam mindazért, amit erről a csodálatos világról megtudtam, és ez a rajongás mind a mai napig töretlen. a mitológia szenvedélyes és lenyűgöző, mintha a mai szerepjátékok világát látnánk, azonban akkoriban a görögök ebben éltek és nekik ez a valóságot jelentette.
az egyik kedvenc történetem, a homérosz által is megörökített iliász és odüsszeia. sokáig nem tudtam melyik hős is áll közel hozzám, hiszen a leleményes odüsszeuszt eszéért, akhilleuszt pedig bátorságáért szerettem. akhilleusz arroganciája azonban mindig távol tartott tőle, viszont helytállása számomra mindig tiszteletre méltó volt…
ezek után ki ne ugrana a plafonig örömében, ha mindezt megfilmesítik? a gyűrűk ura [vagy inkább peter jackson] megmutatta, hogy lehetséges nézhető mozit készíteni fanatikusoknak… és ezt vártam volna a trójától is.
számomra az illiász nem egyszerű várostrom, nem egy csata vagy küzdelem. ez egész ennél sokkal komplexebb: az istenek harca, ahol trója csak eszköz. a háttérben istenek vitáznak, veszekednek, gyengék és esendőek, félrelépnek és hazudnak… pont olyanok, mint az emberek, csak meg vannak áldva minden mással is, amire mi emberek vágyunk: halhatatlanság és hatalom… és minden mi ezzel jár.
a film nem tetszik. és nem az apró pontatlanságok bosszantanak… ezzel semmi baj nincs, hiszen nehéz tökéletest alkotni. de ami ebben a filmben történt az számomra fájdalmas…
vajon homérosz miért nem beszél agamemnón geopolitikai terveiről? miért csupán szép helénát szeretné testvérének visszahozni? filmbéli halála egyszerűen aláássa a görög mondavilágot: nem térhet vissza otthonába, ahol késöbb klütaimnészta gyilkolja meg, akit ezért fia, oresztész öl meg.
és ha meghal meneláosz… hogyan tér haza a hozzá hűségesen ragaszkodó helénával?
és trója elestekor aeneas gyermeke nem tart a menekülőkkel [apja azonban igen], ami azért problémás, mert aeneas gyermeke, iulius lesz később romolus őse, akitől julius ceasar egyeneságon származtattat magát… a film ezzel a mozzanattal az egész olasz nép gyökereit szünteti meg… ez olyan, mintha csaba etelközben megette volna a csodaszarvast…
az hogy a háború 10 évig tartott… nem nagyon derül ki a filmből… mintha egyszerű kiruccanás lenne az egész… én személy szerint egy trilógiát láttam volna szívesen a történetből [á la gyűrük ura], ahol az első részben történik az istenek veszekedése az aranyalmán, paisz ítélete és heléna elrablása, a másodikban trója ostroma, ami rendkívül érdekes és szövevényes, így nem arról szólt volna, hogy harcolnak és harcolnak… [gondoljunk csak arra, hogy odüsszeusznak el kelle lopnia egy szobrot trójából, mert addig bevehetetlen a vár, és koldusként járja a várost], és a harmadikban odüsszeusz bolyonghatna, mire még 10 év elteltével hazatér ithakába, ahol már csak a kutyája ismeri meg… no meg a nyila, amit felesége kérői ugyan nem, de 20 évet örgedett odüsszeusz játszi könnyedséggel tud kifeszíteni [és lemészárolni a kérőket].
engem mégis akhilleusz halála bánt leginkább, hiszen tudtommal nem léphetett a trója falai közé, mert partraszálláskor meggyalázta apollón szentélyét… ez a gondolat annyira megragadott, hogy nekiláttam a szakirodalomnak… gondoltam egy nagyot, és elkezdtem sorban levenni a könyveimet a polcról, hogy megtudjam: hogyan és hol halt meg a hős akhilleusz?
dr.geréb józsef: az olympos: görög-római mythologia
az athenaeum irodalmi és nyomdai r.társulat kiadása, 1901
de nemsokára achilleus csillaga is elhomályosodott. győzelmi mámorától elkapatva száguldott a görög hadsereg élén trója ellen; a trójaiak nem is kísérelték meg az ellenállást, s a sors döntése ellenére achilleus illiont is elfoglalta volna, ha a döntő pillanatban apollon nem úgy irányítja paris nyilát a hős sarka felé, hogy az halálosan megsebezve összeesik…
hát ebből nem derült ki semmi, csak finom utalás, hogy elfoglalta volna, ha nagyon akarom, akkor ez engem bizonyít… de inkább menjünk tovább.
kallós ede: görög-római vallástörténet és mitológia
1927.
memnom halála után végre bekövetkezik az, aminek elkerülhetetlen végzetszerűsége az egész háború történetén sejtelmes, bús alapmotívumként húzódik végig: achilleus sebezhető sarkán eltalálja egy nyíl – paris nyila – s a daliás hős korai halállal fizet élte dicsőségéért…
…trója sorsa ezek után rohamosan közeledett a katasztrófa felé. a görögök megtudták, hogy a város bevétele a trójába jövetelkor lemnos szigetén hagyott philoktetes tüzes nyilaihoz van kötve.
vagyis ez nem a végső ostrom volt, hiszen el kell még menni lemnos szigetére philoktetes miatt, aki kígyómarása miatt magára hagytak trója felé jövet… na nézzük tovább…
mitológia enciklopédia 1.
1988.
a hős párviadalban megöli a trójaiak segítségére érkezett pentheszileiát, az amazonok királynőjét. és memnónt, az aithiopszok vezérét, ezután betör trójába, s itt, a szkaiai kapunál éri el a vég parisznak apollón által irányított két nyilától: az első nyílvessző sarkon találja, emiatt nem tud rohamra menni, a második mellébe fúródik. e változat csökevényesen megtartotta az “achilles-sarok” motívumot, amelynek értelmében elegendő volt achilleus sarkába röpíteni egy nyilat, hogy ezzel megölje a héroszt. az eposz kétségbe vonva achilleus sebezhetetlenségét, beiktatja az embernél ténylegesen halált okozó mellsérülést.
na itt kicsit megijedtem, hiszen itt a film jelenik meg számomra. igazi realista módon tálalja akhilleusz halálát, azonban szkaiai kapu nem tróján belül van… asszem… így nem szeretném elfogadni ezt a verziót, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy összecseng a filmben látottakkal. de azt hiszem, hogy mindenki sejti, hogy nem stimmel itt valami… menjünk tovább…
robert graves: a görög mitoszok
európa könyvkiadó, 1981.
apollón felhőbe burkolózva a szkaiai-kapu mellé állt, megkereste pariszt a harc sűrűjében, akhillesz felé fordította az íját, és maga irányította a halálos lövést. a nyílvessző egyetlen sebezhető részén, a jobb sarkán találta el akhilleuszt, aki iszonyú kínok közt kiszenvedett. egyesek szerint azonban maga apollón vette fel parisz alakját, s lőtte le akhilleuszt. ezt a változatot fogadta al akhilleusz fia, neoptolemosz is.
akhilleusz fia nem véletlenül szerette volna, ha egy isten súlytja halálra szeretett apját, mintsem egy az tejfelesszájú parisz. hát itt nincsen mellbe fúródó nyílvessző… viszont nem is derül ki, hogy a végső csatáról van-e szó. nézzük a következőt…
edith hamilton: görög és római mitológia
holnap kiadó, 1993.
végül akhilleusz egy dicsőséges csatában megölte memnót. ez volt az ő végső csatája. a harc végeztével a szkaiai kapuhoz száguldott, és hajtotta maga előtt a trójaiakat a falak felé. parisz akkor nyíllal rálőtt, és apollón úgy vezette a nyílvesszőt, hogy a bokáját találja el, amely a testének egyetlen sebezhető pontja volt. születésekor ugyanis anyja, thetisz megmerítette akhilleuszt a sztüxben, hogy sebezhetetlen legyen, de vigyázatlanságában nem gondolt rá, hogy testének azt a részét, ahol megfogta őt, nem éri a víz.
itt a falak felé tereli hősünk a trójaiakat, vagyis nem lépett még a várfalak közé… nézzünk újabb forrást.
richard buxton: a görög mitológia világa
alexandra, 2004.
a pentheszileia nevű amazonnal vívott párbaja [akibe akkor szeretett bele, amikor lándzsadöfésétől haldokolva a lába elé rogyott], illetve memnón, a hajnal fia megölése szolgálnak előjátékul az utolsó, végzetes párviadalához, mely trója kapui előtt zajlott le. gyermekkorában thetisz megpróbálta sebezhetetlenné tenni, ezért tisztító tűz felett vonta át, megkente ambróziával, az istenek varázslatos ételével, illetve egy másik kései ókorból fennmaradt változat szerint a sztüx folyó vizébe lógatta. csak a sarka maradt védtelen, ahol az anyja fogta, s ide talált be parisz nyila, melyet apollón vezetett célra.
itt az eset szintén a kapuk előtt zajlik, ezért talán feltételezhető, hogy trója falain kívül…
nick mccarty: trója – mítosz és valóság a legenda mögött
2004.
memnón ekkor elkezdett akhilleusz felé mozogni, aki jobbra-balra cselezett, aztán a kezében tartott pengét ellenségének szegezte. a hatalmas etióp akhilleusz felé kezdett futni, de ugyanebben a pillanatban a görög bajnok is előrelendült bronzkardját ellenfelének szegezve. pengéjével memnón mellvértje és fegyveröve közötti részen sújtott le. memnón nem tudott visszahőkölni. mint levágott bika hullott a porba a nagy etióp. akhilleusz pedig győzelemittasan fordult meg. egy másik hatalmas trójai bajnokkal végzett.
ebben a pillanatban parisz kilőtte nyílvesszejét, ami azt a helyet vette célba a görög harcos testén, amelyet nem ért víz, amikor thetisz fiát a sztüx folyóba merítette. a bronzvégű nyílvessző akhilleusz sarkába fúródott, és végzett vele. apollón nem tudta megvédeni kegyeltjét a végzettől, akhilleusz a sötétbe zuhanva eltávozott.
a nagy akhilleusz halála agamemnón kedvét is elvette a további háborúskodástól. azt javasolta hadvezéreinek, hogy vessenek véget az ostromnak és térjenek haza…
agamemnon itt véget akar vetni az ostromnak, tehát nem ezen a napon foglalták el tróját.
nagy hiba viszont ebben a könyvben, hogy apollón kegyeltjeként említik akhilleuszt, holott pont ellenkezőleg… hatalmas félrefordítás :(
de talán a következő…
trencsényi-waldapfel imre: görög regék
1976.
akhilleusz szívében a fájdalomnál is nagyobb volt a harag, fegyverkezett újra, hogy egész tróján bosszút álljon barátja haláláért. követték a többiek, és feltartóztathatatlanul rontottak előre. már a város kapuját döngette péleusz fia, s bizony utat nyitott volna társainak, és még aznap elfoglalták volna tróját, ha phoibosz apollón meg nem akadályozza.állj meg, vakmerő! – kiáltotta feléje az isten, de akhilleusz nem törődött vele, sőt még ő fenyegette meg apollónt:
térj ki előlem, és ne kényszeríts, hogy halhatatlan istennel szálljak viadalra!
egyetlen sebezhető pontja volt a hősnek: még mint kicsi gyermekét anyja halállal szemben ellenállóvá tegye, csak a sarkát nem érte a csodálatos fürdővíz. apollón most biztosan találó nyilával egyenesen akhilleusz sarkát vette célba. akhilleusz megingott, és érezte, hogy megingott halála órája.
megmondta előre anyám, hogy apollón nyila fog elérni, a szkaiai-kapuban, és íme beigazolódott a jóslat! – sóhajtott, ereje fogytán. kihúzta a nyilat gyógyíthatatlan sebéből, és messzire elhajította magától. könnyű szellők emelték magasba, és vitték vissza apollónhoz, mert a nyíl amelyet isten lőtt ki, nem vehet veszendőbe. apollón átvette és visszahelyezte tegezébe, úgy tért meg az olümposzra, ahol már gyűlésben ültek az istenek. szemrehányóan fogadta héra:
mit tettél, apollón! hát megfeledkeztél arról, hogy amikor péleuszhoz ment feleségül thetisz, a lakodalmas nép között lantod húrjai kísért énekedben éppen te ígértél örök dicsőséget születendő gyermekének? laomedón király utódait segíted, holott ő volt az, aki kijátszott, amikor szolgálatában álltál? de hiába oltottad ki akhilleusz életét, hamarosan megjön fia, pürrosz szkürosz szigetéről, és az elesett hős helyére állva ő fogja a görögöket győzelemre vezetni!
akkor még élt akhilleusz, de sebéből patakzott a vér. mégis összeszedte maradék erejét, föltápászkodott, és hatalmas dárdájával lesújtotta hektór hű társát, orüthaónt, majd hipponooszt és alkathooszt. tagjai kezdtek már kihűlni, de még mindig dárdája körisfa nyelére támaszkodott, és a trójaiak nem mertek megállni előtte. parisz hívta vissz a megfutamodókat: könnyű volt akhilleusszal szembeszállnia, hiszen előbb már apollón ejtett halálos sebet rajta. s amikor holtan esett össze a hős, parisz még dicsekedve kiáltotta oda a trójainak:
vagy itt halunk meg ma mind egy szálig a görögöktől legyőzve, vagy mi győzünk és felvisszük magunkkal akhilleusz holttestét illionba! ha tud és érez még valamit az ember, ha egyszer az alvilágba jutott, nagy elégtétel lesz hektór szellemének, de örülni fognak a trójai nők is, és örülni fog mindenkinél jobban apám, priamosz király, ha a keselyűknek vetjük oda martalékul azt, aki a legtöbb gyászt okozta a trójaiaknak!
azt hiszem itt is az derül ki, hogy akhilleusz még nem ért a várfalon belülre. parisz pedig egy kis ficsur.
összegezve: akhilleusz sosem jutott be trójába, hogy ott meghaljon. apollón ügyelt erre, ez volt az elégtétel, a büntetés: nem élhette meg akhilleusz, hogy trója elessen.
az egéssze számomra az a baj, hogy sokan megnézték a filmet és számos téves következtetést vontak le belőle. csupán ara jó, hogy a mitológia csodáatos világára fordítsa a figyelmet, azonban számos téveszét is ébreszt, ami nem kétségbe ejtő dolog. a film költségvetése elbírt volna néhány szakértőt, akik legalább elolvasták az alapművet… gondoljuk el, hogy mennyire lehet tájékozott egy szakértő, ha én amatőr könyvturkászó létemre ilyan pronlémákat fedezek fel…
de csattanó nélkül nincs kutatómunka! végül jöjjön egy merőben másfajta történet… ez az amin anno nevelkedtem, így számomra ez az igazság :)
szabó árpád: a trójai háború
1962. móra ferenc könyvkiadó
még aznap este elküldte titkon egyik emberét priamosz királyhoz követségbe. megüzente vele, hogy szakítsa félbe priamosz király tárgyalását meneláoszékkal. majd ő, akhilleusz békét teremt trója és a görögök között. csak arra kéri a királyt, kérdezze meg leányától, polüxeinétől, hogy feleségül menne-e akhilleuszhoz. ha igen, akkor jöjjön el polüxeiné két nap múlva kíséretével apollón szentélyéhez: ott vár reá akhilleusz egyedül és fegyvertelenül…
…két nap múlva kiment aztán polüxeiné két testvérével, délphobosszal és parisszal apollón isten szentélyéhez. fegyvertelenül mentek ők is, mint ahogy azt akhilleusz is ígérte üzenetében. csak parisz vitte magával az íját, készen minden eshetőségre. de úgy tervezték, hogy parisz nem is beszél akhilleusszal, csak ketten vesznek részt a találkozón: polüxeiné és déiphobosz. parisz elrejtőzik a közelben, és ha mégis tőrbe csalná őket akhilleusz, közbelép majd ő is, hogy segítsen nekik…
…egy idő múlva megjelent a szentélynél akhilleusz. fegyvertelenül jött, ahogy ígérte. a görögök azonban megsejtették, hogy akhilleusz titkon tárgyalásokat folytat a trójaiakkal. ezért aiász és diomédesz nyomon követték néhány fegyveressel, tudni akarták kivel találkozik akhilleusz a szentélynél…
…parisz, aki különben is gyanakodott, egyszerre csak azt vette észre, hogy görög fegyveresek közelednek, erre elveszítette a fejét, azt hitte mégiscsak tőrbe csalta őket akhilleusz. hírtelen lekapva válláról az íját és megcélozván akhilleuszt, kilőtte rá a nyílvesszőt. éppen a sarkán találta el, testének egyetlen sebezhető pontján. fájdalmas kiáltással rogyott a földre a megsebzett akhilleusz, eszébe jutott a haldokló hektór jóslata:
jól vigyázz, bosszút áll majd értem a messzenyilazó apollón isten, ha eltalál parisz a nyilával!
köszönöm mindenkinek, aki velem tartott ebben a kalandban, remélem legalább olyan öröm volt olvasni, mint amilyen öröm volt utánnajárni.
