nemrég írtam erről a dalról, és azóta motoszkál bennem, ezért utánanéztem a finom jelentéseknek, amelyek benne találhatók, és dr.watsonként [nem az os, hanem a nagy mr.holmes mellől] végigbogarászva utánaküzdöttem magam a fellelhető tartalomnak. lássuk a dalt, amely mellett nem tudtam elmenni… szóval zene indul… tessék figyelni :)
shaw/blades: my halluciantion
manson lived, lennon died
you don’t know the reason why
i’m cryin’
charles manson tömeggyilkos és szektavezető él… élete hátralevő részét börtönben tölti. john lennon [van aki e nevet nem ismeri?] a dakota ház előtt lelte halálát 1980. december 8-án… mennyire igazságtalan az élet, nem? :(
thirty years enough time for me
tell me who shot kennedy
i’m dying’
most már több, mint 30 év telt el, hogy john f. kennedyt lelőtték. a mai napig nem kaptunk választ arra, hogy mi is történt valójában… a bizonyítékokat és egyéb ezzel kapcsolatos iratokat 75 évre zárolták… hát meg lehet tenni, hogy semmiben veszik az embereket, akik talán érdemes arra, hogy megtudják, mi is történt valójában…
long tall sally she comes and goes
got diamond rings all through her nose
is that all we were fighting for?
az utánunk jövő generációra tekintve elgondolkodtató, hogy az előttünk lévő generáció valóban azért harcolt volna, hogy mi és a következő generáció ilyenek legyünk… néha úgy érzem, nem véletlenül csalódottak… :(
somewhere in my hallucination
i thought we were giving peace a chance
but what’s a revolution when the music plays
and no one wants to dance
már a zene sem a régi, nem táncolunk a zenékre, mert már nem tánczenék vannak, csak ezek a… na szóval ezek… a fejlődés valóban néha megkérdőjelezhető…
we paid the price in vietnam,
while crosses burned in birmingham
i’m sighing
amíg amerikaiak ezrei haltak meg vietnamban, hogy „védjék a szabadságot” addig feketéket ölt meg birminghamban és más déli városokban a ku klux klán, és most is egyébként ugyanaz zajlik… iraqban sok amerikai hal meg, mikor otthon is lenne dolga a hadseregnek és a polgárőrségnek… fontosabb a világ újrafelosztása, mint a helyi problémák megoldása…
in memphis now the church bells ring
while l.a. crowns a different king
can’t we all get along
ez a rész sokáig talány volt… egy darabig memphis és a „king” szó kapcsán elvisre asszociáltam, de talán mégsem ez a megoldás, hanem, hogy memphisben 1968. április 4-én megölték dr.martin luther king jr. aki az emberi szabadságjogok szimbólumává vált. 1991. március 3-án pedig rodney king vált a rendőri brutalitás áldozatává, amelyet videóra rögzítettek. ez volt az egyik kiváltó oka az 1992.április 29-ei zavargásoknak los angelesben. rodney híressé vált mondata a kamerák előtt: can’t we get along here? can’t we all just get along?
hi-ho silver, don’t you know
i just got faxed from tokyo
is that what we’re still fighting for?
újabb fricska a yuppie társadalomnak, akik már csak szlegben nyomják: „hi-ho”, és a tokyo tözsdén nézegetik az ezüst árfolyamát…
somewhere in my hallucination
i thought we were giving peace a chance
but what’s a revolution
when the music plays and no one wants to dance
fat chancegoin’ insane with the fun you’ve had
who’s to blame when it all goes bad
you never know, whoo
where you gonna go, whooslidin’ down on a greasy rope check your watch
there goes your hope of hangin’ on yeahin yasger’s farm a flower grows
and where it stops nobody knows
i’m flying
a woodstock zene fesztivált 1969.augusztus 15-17 között rendezték meg max yasger farmján, amely meghatározó pontja volt a „flower-power” mozgalomnak…
somewhere in my hallucination
i thought we were giving peace a chance
so much for resolutionin my hallucination
i heard someone singing all you need is love
but all i see is war and hate
well i wonder if we’ll ever get enough
ismét egy finom utálás john lennonra, aki előszeretettel adta elő nagy szakállban a híres all you need is love című nótát…
hát ennyi… néha elmegyünk úgy egy-egy dal mellett, hogy nem is tudjuk mennyi minden van benne. jó móka volt utánajárni mindennek… thanks to wikipedia.

talán érdemes még pár szót említeni az írókról, illetve előadókról. jack blades és tommy shaw önmagukban is legendák, és az amerikai rockzenetörténelem nagyjai. talán kevesen tudják, de nemcsak kiváló zenészek, hanem remek zeneszerzők is, gyakran írnak dalt más zenekaroknak is, pl. az aerosmithnek.
amíg jack a nightranger frontembere és bassgitárosa, addig tommy a styx gitáros-énekese. ez azonban nem zavarta meg őket abban, hogy létrehozzák a damn yankees nevű bandát, amelyet ted nugent, a kiváló, hegyomlás méretű gitáros és michael cartellone dobos is erősített. ezt követően készítették a my hallucination c. közös lemezüket, amely főleg akusztikus dalokat tartalmaz, és egyszerűen addigi életművük csúcspontja. miután mindkét zenész önálló albumokat is megjelentetett, nemsokára jön az új shaw/blades és az új damn yankees lemez is, amelyek már elkészültek, de kiadni csak akkor akarják, amikor mindegyikük rá is ér bokros teendői mellet, hogy promotálják a lemezeket, illetve, hogy koncerteket adjanak…


