láttam egy rendkívül megdöbbentő filmet a nationalen. ugye a csimpánzokról mindenkinek ez a kedves majom jut eszébe, mondjuk csita, vagy mittudomén. sőt azon is nagyon kellemesen elmerengünk, hogy mennyire ügyes is a csimpánz, amikor a termeszeket egy fűszálra csalva megeszi őket…
de vajon miért? a fehérjéért… szüksége van rá, mint ahogy általában nekünk is… ezt teljesen logikus, azonban amikor erről van szó, hogy csimpánzok afrikában gyermekeket rabolnak, hogy megegyék őket, akkor már felvonjuk a szemöldökünket… nekem legalábbis meglepő volt. a film azonban továbbment, volt egy állatgondozó, akinek egy csimpánz leharapta három ujját, majd feltépte kezén az ereit és leette róla az izomok egy részét.
ezek után majmokat láthatunk, akik vadásznak… majomra. a csimpánz csoport egy év alatt kb. 200-500 majmot vadászik le. szisztematikusan, rendkívül jól szervezettem. mindenezek után a legmegdöbbentőbb mégis az volt, amikor a csimpánzok hajtóvadászatot indítottak saját társuk ellen, akit végül elkapták és kivégezték.
hirtelen annyira emberi lett az egész. illetve mi vagyunk annyira majmok? az ember sajátja a gyűlölet és a bosszú vagy ezt máshonnan hoztuk? hogy viselkedhetnek így a csimpánzok? ezek genetikailag kódolt dolgok? számos kérdést vetettek fel bennem a látottak… kicsit elbizonytalanított mindabban, amit eddig gondoltam düh, bosszú vagy gyűlölet emberi kapcsolatáról…
